Elöntik Európát az új kannabisz-hatóanyagokat tartalmazó termékek, de nem árt az óvatosság
Az amerikai után az európai kiskereskedelmet is elérte a kenderláz: a ruházati és kozmetikai ipar után az élelmiszergyártók is sorra dobják piacra a legkülönfélébb „kannabisztartalmú” portékáikat. Míg korábban leginkább energiaitalokat népszerűsítettek a növény jellegzetes alakú levelei, mára a CBD-s gumicukortól a kenderkivonattal kívánatosabbá tett – szigorúan bódításmentes – süteményekig tart az árulista.
A Német- és Csehországon át Romániáig Európát is elérő legalizációs, illetve dekriminalizációs hullám azt mutatja, hogy a döntéshozók egyre több államban ismerték fel az évtizedes büntetőjogi tiltás hiábavaló értelmetlenségét. Főleg úgy, hogy a legújabb epidemiológiai és társadalomtudományi kutatások szerint a tilalmak enyhítése úgy vett le felesleges terheket a bűnüldözők válláról, hogy közben sem a fogyasztók számát, sem a kannabiszfogyasztás korábbi mértékét nem növelte. A felnövekvő korosztályokban pedig szinte pontosan ugyanakkora a rekreációs használat aránya, mint amikor még törvénybe ütközött a füvezés.
Az Európai Unió kábítószerügyi ügynöksége, az EMCDDA friss felmérései szerint ráadásul nincs valódi különbség a drogmentes társadalom építését hirdető, illetve az állampolgárait partnernek tekintő, megengedőbb drogpolitikát képviselő országok között. Az más kérdés, hogy a felmérések kérdéseire az előbbi kategóriába tartozó országokban nagyságrendileg kevesebb őszinte válasz érkezik, de ennek ellenére a társadalomkutatók képesek rekonstruálni azt a valóságot, amelyben például a felnőtt magyarok ötöde fogyasztott már egy- vagy többféle tiltott drogot életében.
Tudatmódosítók a kiskereskedelemben
A büntetéssel operáló drogpolitikát leváltó – a szankciókat eltörlő, illetve jelentősen enyhítő – szabályozás terjedése a marihuána és a hasis tudatmódosító hatását okozó hatóanyagokra vonatkozó tabukat is érinti.
A Conservation oldalain nemrégiben az orvosi célú felhasználás lehetőségeit évtizedek óta kutató immunológus-farmakológus házaspár, Prakash és Mitzi Nagarkatti írt terjedelmes cikket a jelenségről. A korábban csak szűk körben ismert delta-8 és delta-10 THC nevű hatóanyagok ugyanis valósággal elárasztották az Egyesült Államokat, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) nemzetközileg elismert tudósai pedig a kutatási eredmények alapján azt latolgatják, hogy ennek miféle tudományos következményei, kockázatos mellékhatásai lehetnek.
„Az utóbbi időben a bécsi Cultiva Hanfexpón és a hasonló, Európában is gombamód szaporodó tematikus szakvásárokon sorra jelennek meg az olyan termékek, amelyek, legalábbis leírásuk és reklámjuk szerint pszichoaktív delta-8 és delta-10 tetrahidrokannabinolt is tartalmaznak” – erősítette meg a Qubitnek Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke. A szintlépést jelzi, hogy eddig a pszichotróp hatás hiányában a kábítószer-egyezmények hatálya alá nem tartozó kannabidiol, vagyis CBD volt a legkeményebb közforgalmazott kannabisz-hatóanyag.
Deltás molekulák
Az elmúlt fél évszázad egyik legismertebb szerves molekulája kétségkívül a Δ9-tetrahidrokannabinol, vagyis a világszerte marihuánaként fogyasztott nemesített indiai kender tudatmódosításért felelőssé tett hatóanyaga. A biokémiai nevezéktan szabályai szerint a THC betűszóval és a delta-9 előnévvel jelölt (C21H30O2 képletű) matériát az 1960-as évek első felében izolálták az izraeli Weizmann Intézet kutatói, akik a botanikusok által Cannabis sativa var. indica (illetve Cannabis sativa ssp. indica) néven lajstromozott növény hasznos alkaloidjait keresték.
Bár azóta még vagy húsz másik természetes THC-vegyületet sikerült kinyerni a kenderből, a tudomány jelenlegi állása szerint is a delta-9-es fitokannabinoid a tudatmódosító hatás első számú felelőse. Az 1961-es ENSZ-egyezményben törvényileg üldözendő kábítószerré nyilvánított tradicionális növényi drog ikonikus molekulája az egyik legtöbbet vizsgált vegyület a farmakológiában.
„Ez az a pszichoaktív vegyület, amely befolyásolja az agy működését, ezáltal megváltoztatja a hangulatot, a tudatosságot, a gondolatokat, az érzéseket és a viselkedést. Az Egyesült Államokban a szövetségi szabályozás előírja, hogy a 0,3 százaléknál magasabb delta-9 THC-koncentrációjú növényeket marihuánának, míg az ennél kevesebbet tartalmazókat kendernek kell minősíteni. A manapság termesztett 10 és 30 százalék közötti delta-9 THC-tartalmú marihuána áll szemben azzal az ipari kenderrel, amelynek egyes fajtái akár 5 és 15 százaléknyi kannabidiolt, azaz gyógyászatilag sokféle módon alkalmazott CBD-t tartalmaznak” – írja a Nagarkatti házaspár a Conservationön.
Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerhatósága, az FDA 2018-ban tudományos bizonyítottság miatt is engedélyezte a CBD terápiás használatát az epilepszia kezelésére, a Kongresszus pedig még ugyanabban az évben elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a kendert kivette a szigorúan ellenőrzött mezőgazdasági termények kategóriájából, így közel egy évszázad után szabaddá tette az ipari célú kendertermesztést az országban.
„Csakhogy azzal kevesen számoltak, hogy miután a kenderből kinyert CBD telítette a piacot, a gyártók elkezdték kihasználni a technológiai lehetőségeiket, és a CBD-ből a kannabinoidok más formáit kezdték szintetizálni, kereskedelmi mennyiségben. A delta-9-ével azonos C21H30O2 képletű delta-8 és delta-10 THC között a különbség csupán az, hogy hol helyezkedik el egy kettős kötés a 21 atomból álló szénláncban. A delta-8-nál ez ugye a nyolcadik, az eredeti delta-9-nél a kilencedik, a delta-10-nél pedig értelemszerűen a tizedik szénatomon található. „A látszólag kis különbségek ugyanakkor jelentősen befolyásolják a pszichoaktivitás mértékét” – írják a kutatók.
Ismeretlenségi faktor
A delta-9 THC erősen pszichoaktív tulajdonságának biokémiai alapja, hogy képes aktiválni a CB1 kannabinoid receptorokat az agyban, és ezáltal képes befolyásolni bizonyos sejtfunkciókat.
„A delta-9 THC utánozza a szervezetünk által természetes módon termelt endokannabinoidokat. Mivel a delta-9 THC utánozza az endokannabinoidok hatását, ugyanazokra az agyi funkciókra is hatással van, amelyeket azok szabályoznak, ilyen például az étvágy, a tanulás, a memória, a szorongás, a depresszió, a fájdalom, az alvás, a hangulat, a testhőmérséklet és az immunválasz” – írják az amerikai kutatók, akik szerint nem véletlenül kaphatott már 1985-ben zöld utat az amerikai gyógyszerhatóságtól a rákos betegek kemoterápiája által kiváltott hányinger és hányás kezelésére, hét évvel később pedig a HIV/AIDS-betegek étvágyának serkentésére. Azóta az is igazolást nyert, hogy a CBD és a delta-9-es pszichoaktív molekula kombója hatékonyan enyhíti a felnőttek krónikus fájdalmát, továbbá elviselhetővé oldja a szklerózis multiplexben szenvedők izommerevségét is.
„A delta-9-es az immunsejtek működését befolyásoló CB2 kannabinoid receptort is aktiválhatja. Az általunk végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták ennek gyulladáscsökkentő hatását. A delta-9-et ez teszi rendkívül hatékonnyá az olyan autoimmun betegségek kezelésében, mint a szklerózis multiplex, a vastagbélgyulladás és a bakteriális toxinok által okozott tüdőgyulladás” – írják a kutatók, akik szerint a delta-8 és a delta-10 ugyan kevésbé pszichoaktív, de szintén kölcsönhatásba lép a kulcsfontosságú receptorokkal. Márpedig ez a tulajdonságuk klinikailag még hasznosabbá teheti őket, mint a bódító-kábító delta-9. Ennek az a magyarázata, hogy a delta-8 gyengébben kötődik a CB1 receptorokhoz, nem véletlenül támadt elképesztő kereslet erre a hatóanyagra azok körében, akik gyógyászati céllal használnák a kannabiszt, de szeretnék megőrizni józanságukat. A CB2 receptorokon azonban a természetes kannabinollal megegyező módon hat, és mivel a CB2 aktiválása kritikus szerepet játszik a gyulladásos folyamatok elfojtásában, a delta-8 THC potenciálisan előnyösebb lehet a delta-9 THC-vel szemben.
„A delta-10 nemrégiben jelent meg a piacon, így a tudomány még kevésbé ismeri ezt az új, szintén a CBD-ből szintetizált kannabinoidot” – fogalmaznak a kutatók, akik egyelőre maguk is csak az önmagukat kezelő pácienseik anekdotikus beszámolóira tudnak hagyatkozni. Ezek szerint a fogyasztók „eufórikusabbnak és koncentráltabbnak érzik magukat” a delta-10-estől, aminek ugyanakkor a „gyógyászati tulajdonságairól gyakorlatilag semmit sem tudni. Mégis hasonló módon forgalmazzák, mint a többi, jobban tanulmányozott kannabinoidot, miközben azok számos egészségügyi előnyére hivatkoznak”.
Szürke zóna
Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke szerint a problémát tetézhetik a Magyarországon herbál vagy bio néven hírhedté vált szintetikus kannabinoidoknál tapasztalt, az izomgörcsöktől a pánikrohamon át a pszichózisig rendkívül változatos mellékhatások.
A webshopokból könnyen beszerezhető termékek ráadásul kevés kivételtől eltekintve nem esnek át semmiféle élelmiszerbiztonsági ellenőrzésen, így Szelestei szerint nem csak azt nem lehet tudni, hogy tartalmazzák-e a feltüntettet koncentrációjú és minőségű hatóanyagot, de azt sem, hogy van-e bennük az egészséget veszélyeztető nehézfémmaradvány, növényvédő- vagy rovarölőszer.
Az idén januártól érvénybe lépett új közös EU-s agrárpolitika (KAP) ugyan már tárgyalja az ipari vagy gyógyászati kannabisz termesztését és importját, ez azonban csak a kendertermesztést szabályozza. Ezek szerint a tagállamokban a delta-9 THC-szintje nem lépheti át a növényenkénti 0,3 százalékot, kivéve például Olaszországot vagy a Cseh Köztársaságot, ahol engedélyezhető az ennél valamivel magasabb THC-koncentráció.
Ám a szabályozás nem tér ki a CBD minőségére, ahogy az ebből szintetizált pszichoaktív anyagokra sem. Amint Szelestei elmondta, még az sem tisztázott, hogy ezek a THC-k kábítószer-hatóanyagnak számítanak-e. Az EMCDDA aktuális, tavalyi jelentése szerint mindenesetre ha a delta-8-at a delta-9 természetes, a növényekben rendkívül csekély mennyiségben kinyerhető izomerjeként értelmezi a hatóság, akkor a nemzetközi szabályozás és tiltás alatt álló kábszerlistás hatóanyag, de ha a CBD előállításához termesztett ipari kender a forrás, akkor a cucc legális. Ugyanez vonatkozhat a delta-10-re is, ám ez még annyira új anyag, hogy nem vették fel a hivatalos európai lajstromba, míg az Egyesült Államok szövetségi szintű törvényei szerint nem számít illegális drognak – bár az egyes állami szabályok eltérhetnek ettől.
Szelestei szerint a fentiek ismeretében Magyarországon simán előfordulhat, hogy a CBD-terápiát az új delta-8-as vagy delta-10-es gyógycukorkával kiegészítő epilepsziás páciens fennakad például a közúti ellenőrzéseknél rendszeresített egyszerűbb drogteszten, egy járőrtől pedig aligha várható el, hogy az okmányok mellett még a kettős kötés atompontos helyét is vizsgálja a szóban forgó szénláncban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
