Két madárinfluenzás munkást azonosítottak egy brit csirkegazdaságban a brit kormány egészségbiztonsági hivatalának (UKHSA, UK Health Security Agency) egy év eleje óta futó monitorozási programjában. A programban azokat a dolgozókat vizsgálták, akik közelebbi kapcsolatba kerülnek a madárinfluenza hordozóival, a véletlenszerűen vett minták közül most kettő pozitívnak bizonyult a vírus H5N1 törzsére.

Mindkét dolgozó tünetmentes, az UKHSA közleménye szerint pedig elképzelhető az is, hogy a vírus nem okozott náluk fertőzést, csak belélegezték, ezért lehetett kimutatni náluk a jelenlétét az orrból és garatból vett kenetben. Az egyik esetben a hivatal még vizsgálódik, ebben a biztonság kedvéért kontaktkutatást rendeltek el.

Susan Hopkins, az UKHSA orvosi főtanácsadója szerint a mostani esetek is azt mutatják, hogy a H5N1 nem terjed könnyen emberre. Hopkins mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostanihoz hasonló szűrőprogramok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak a vírus működéséről és az esetleges jövőbeli kockázatokról.

A tanácsadó azt javasolja, hogy a biztonság kedvéért az emberek ne nyúljanak beteg vagy döglött madarakhoz, és jelentsék a Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztériumnak (DEFRA), ha madárinfluenzás megbetegedésre gyanakodnak az állatok között.

Nagy baj nincs, kockázat van

Francois Balloux, az UCL Genetikai Intézetének igazgatója szerint a H5N1-fertőzés az emberben többnyire tünetmentesen zajlik le, ami tovább erősíti azt a gyanút, hogy a madárinfluenza mortalitása lényegesen alacsonyabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Balloux szerint ez nem feltétlenül jó hír: minél kevésbé halálos egy vírus, annál nagyobb a pandémiás potenciálja. Ez még nem jelenti azt, hogy a küszöbön állna egy újabb világjárvány: a vírus amerikai járványügyi hivatal, a CDC és az Egészségügyi Világszervezet, a WHO hivatalos értékelése szerint is alacsony kockázatot jelent az emberekre.

Azt természetesen semmi nem garantálja, hogy ez így is marad: a vírus mostanában madarak között fertőző 2.3.4.4b kládja 2020-ban alakult ki, és a valaha volt legnagyobb madárinfluenza-járványt okozta. A vírust az elmúlt néhány évben egyre több emlősfajban is kimutatták, ami Müller Viktor elméleti biológus szerint azt is jelenti, hogy a vírus, és ahogy fogalmazott, ezzel együtt a vírus miatti aggodalom is szintet lépett.

Meaghan Kall, az UKHSA kutatója szerint egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy a madárinfluenza emberről emberre is tudna terjedni, de a mostanihoz hasonló szűrővizsgálatok éppen ezt segíthetnek megelőzni. Ahogyan a Reuters márciusban beszámolt róla, a nagy gyógyszercégek, köztük a GSK és a Moderna már olyan vakcinákat tesztelnek, amelyek hatékonyabbnak tűnnek a 2.3.4.4b vírusok ellen, így abban az esetben, ha a madárinfluenza mégis átugrana az emberekre, a vállalatok néhány hónap alatt több száz millió dózisnyi vakcinát tudnának legyártani.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: