2022 októberében egy spanyolországi nyércfarmon ütötte fel a fejét a madárinfluenza, és az állatokban azonosított, magas patogenitású A(H5N1) vírus az emlősökhöz való alkalmazkodás jeleit mutatja – állítja egy, az Eurosurveillance járványtani folyóiratban közölt genomikai vizsgálat. A szakmában nagy visszhangot keltett az eset: az Imperial College London virológusa a Science-nek rendkívül aggasztóként jellemezte, míg a massachusettsi Tufts Egyetem virológusa a Nature-nek azt mondta, a madárinfluenza ezzel „feltérképezetlen területre lépett”.

Bár ritka, hogy az elsősorban madarakhoz alkalmazkodott A(H5N1) embereket fertőzzön meg, az első ilyen, 1997-ben történt eset óta a szakértők nagyon komolyan veszik a vírus jelentette kockázatot. Az eddig igazolt fertőzöttek körében a halálozási ráta 53 százalékos, amivel a legsúlyosabb megbetegedést okozza az ismert madárinfluenza-vírusok közül. Ugyanakkor úgy tűnik, vannak ennél kevésbé patogén változatai is, mint amilyen például a madárpopulációkban mostanában terjedő 2.3.4.4b variáns lehet. Az A(H5N1) mellett ráadásul több más madárinfluenza-vírus is potenciális kockázatot hordoz, amivel tavalyi cikkünkben foglalkoztunk.

A mostani járvány jelentőségéről Ian Brown, az ENSZ fő madárinfluenza-szakértője január 13-án elmondta: „Az érintett madarak, farmok és országok számát, az elpusztult madarak számát és a járvány időtartamát tekintve a jelenlegi járvány valójában a legnagyobb, amit valaha tapasztaltunk.”

„A mostani eset rávilágít arra, hogy bármennyire is szeretnénk elfeledkezni róluk, a COVID-19 nehezén túljutva továbbra is figyelnünk kell a pandémiás fenyegetésekre. Nem kell, és nem is szabad félelemben élni, de ügyelni kell rá, hogy a következő pandémiáig tartó »kegyelmi időszakban« folytassuk a felkészülést” – kommentálta a kutatást a Qubitnek Müller Viktor, a vírusok evolúciójával és modellezésével foglalkozó elméleti biológus, egyetemi docens, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium munkatársa. A kutató szerint az olyan intézkedések mellett, mint a nyércfarmok bezárása, különösen fontos szerep jut a vakcinafejlesztéseknek, és a koronavírus-járvány elleni küzdelemben óriási szerepet játszó mRNS-vakcinák az influenzavírusok elleni védekezésben is áttörést érhetnek el az eddigi eredmények alapján.

Montserrat Agüero, a spanyol Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium Állatorvosi Laboratóriumának (LCV) kutatója és kollégái egy 52 ezer nyércet számláló, az északnyugat-spanyolországi Carralban található farmon azonosították a vírust, miután a nyércek váratlanul magas halálozást mutattak. Az október elején végzett PCR-teszteken a nyércekből vett minták negatívnak bizonyultak a koronavírusra (SARS-CoV-2), és pozitívnak A(H5N1)-re, az elpusztult állatok pedig vérzéses tüdőgyulladás jeleit mutatták. Október végére a farm állatai között a halálozási arány elérte a 4,3 százalékot, és újabb PCR-tesztek megerősítették a vírus jelenlétét. A járványügyi vizsgálatból az is kiderült, hogy a nyércfarmi járványt megelőző hetekben a régióban több helyen azonosították az A(H5N1)-et vadon élő madarakban, köztük két sirályban.

Miért aggasztó a mostani eset?

Müller arra a kérdésünkre, hogy mennyiben más ez a mostani eset azokhoz képest, amikor borjúfókákban terjedtek más madárinfluenza-törzsek, elmondta, „az influenzavírusok kiemelt pandémiás kockázatát az okozza, hogy a legtöbb kórokozónál könnyebben váltanak gazdafajt, így időnként egy-egy állati eredetű változatuknak sikerül átugrania az emberre, és mivel az immunrendszerünk még nem találkozott vele, új világjárványt okoznia”. A kutató szerint ez a könnyebb váltás sem mindennapos esemény, és az influenzavírusok legnagyobb változatossága madarakban található, a madárhoz alkalmazkodott vírusok pedig emlősökben általában nem tudnak hatékonyan terjedni.

A biológus szerint ezért aggasztó minden olyan eset, amikor ezek a vírusok valamilyen emlősből kerülnek elő, és különösen nyugtalanító, ha azt látjuk, hogy emlősök között terjednek is. Müller úgy látja, a spanyolországi nyércfarmon kitört járvány a H5N1-törzsekhez köthető eddigi legsúlyosabb ilyen esemény, mivel a vírus láthatólag képessé vált arra, hogy – legalábbis a farm különleges körülményei között, ahol sok ezer állat él együtt szoros közelségben – emlősről emlősre átadódjon.

A biológus elmondta, kutatásokból régóta ismert, hogy az influenzavírusok „szemszögéből” a szőrméjéért tenyésztett amerikai nyérc (Neovison vison) és közeli rokona, az Európában háziasított vadászgörény (Mustela putorius furo) kimondottan hasonlítanak az emberre. A görényeket hatékonyan fertőzik az emberi influenzavírusok, így feltételezhető, hogy a görényeket és nyérceket fertőző törzsek is könnyen átterjedhetnek az emberre. A nyércfarmon kitört járvány a kutató szerint nem csak azt jelzi, hogy felbukkant egy erre esetleg képes vírusváltozat, hanem az influenzavírusok gyors evolúciója miatt azzal is számolnunk kell, hogy egyetlen ilyen járványon belül, a nyércek közötti sorozatos terjedéssel jelentősen nőhet a vírus fertőzőképessége nyércekben, és így potenciálisan az emberben is.

Agüero és kollégái a mintákat az Olaszországban található, a madárinfluenzáért felelős európai referencialaboratóriumba küldték, ahol meghatározták a vírusok genomjainak szekvenciáját. Ebből kiderült, hogy az A(H5N1) 2.3.4.4b variáns egy új változatával van dolguk, ami fehérjéin 8-9 aminosavban különbözik a madarakban keringő ismert vírusoktól. Ezek közül a kutatók a vírus RNS-polimeráz enzimjének PB2 alegységén, a 271-es pozícióban található, alanin aminosav-mutációt (T271A) emelték ki, amely egy korábbi vizsgálat szerint fokozhatja az enzim aktivitását emlőssejtekben. Ilyen mutációt eddig csak egy európai görényben találtak 2022-ben, míg a többi mutáció vagy ritkán fordul elő, vagy egyáltalán nem azonosították eddig őket az európai madarakban 2021 óta keringő vírusokban.

„Erről a mutációról a korábbi kutatások alapján tudjuk, hogy javítja a madárinfluenza-vírusok hatékonyságát emlőssejtekben, így egy lépést jelent azon az úton, amit egy madárvírusnak meg kell tennie ahhoz, hogy emberi járványt okozhasson” – mondta Müller. Ezek a korábbi kutatások tág értelemben a funkciónyerési kísérletek közé sorolhatók, amelyek lehetséges előnyeit és kockázatait korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk.

A magyar kutató szerint „ha ez a tudás most segít abban, hogy komolyan vegyük a jelenlegi madárinfluenza pandémiás kockázatát, akkor volt értelme a kísérleteknek. De most sem abban az értelemben, ahogy azzal a funkciónyerési kísérletek támogatói érvelni szoktak: nem az történt, hogy madarakból izolált vírusokban találták meg a kockázatot jelentő mutációt, hanem a látványosan elhulló nyércekből, vagyis az átugrási esemény után került elő”. Szerinte ez voltaképp logikus, hiszen „az emlősökben előnyt jelentő mutáció a madarakban alighanem hátrányt jelent, így nem tud olyan gyakorivá válni, hogy még az átugrás előtt esélyünk legyen észlelni”. Mint elmondta: „A nyércfarmon kitört járvány a mutáció ismeretétől függetlenül maximális figyelmet érdemel, hiszen ezen a ponton már nem is csupán a mutáció alapján megjósoltuk, hanem konkrétan megfigyeltük az emlősök közötti terjedés képességét.”

Mi a megoldás?

A spanyol hatóságok október 18-án elrendelték a farmon található összes nyérc leölését, és maradványaik elpusztítását. A farm 12 dolgozója közül 11 érintkezett az állatokkal, amelyektől október közepén orrüregi mintákat vettek, de ezek mind negatívak lettek madárinfluenzára. Ennek ellenére 10 napig karanténba küldték őket, hogy ne legyen meg az esély a fertőzés továbbadására.

Müller úgy látja, „a spanyol hatóságok példásan jártak el azzal, hogy a telep teljes állományát leölték, a dolgozókat pedig szoros megfigyelés alá helyezték. A jelek szerint a dolgozók közül szerencsére senki sem fertőződött meg, amiben fontos szerepe lehetett annak, hogy a COVID–19-járvány nyomán a mai napig kötelező a nyérctelepeken a maszkviselés, ezek az állatok ugyanis a koronavírussal is remekül fertőzhetők”. A kutató szerint járványügyi szempontból napnál világosabb, hogy a nagyüzemi nyérctartást be kellene tiltani, vagy nagyon szigorúan szabályozni, különben ezek az üzemek a legjobb keltetői lehetnek a következő világjárványnak.

A biológus szerint az influenza elleni védőoltások legnagyobb nehézségét a vírus változékonysága adja. Ugyanakkor az eddigi eredmények alapján remélhető, hogy a Karikó Katalin által megalapozott mRNS-technológia alkalmazásával olyan védőoltás is kifejleszthető, ami az influenzavírusok széles skálája ellen véd, így egy később megjelenő, pandémiás kockázatú vírustörzs ellen is védelmet nyújthat. Amint azzal korábban foglalkoztunk, ilyen kísérleti, mRNS-védőoltásról 2022 novemberében számoltak be a Science-ben Claudia Arevalo és kollégái, közöttük Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki fontos szerepet tölt be az erre irányuló hasonló kutatásokban.

Müller elmondta: „A kutatás és fejlesztés mellett nagyon fontos, hogy a pandémiás felkészülés részeként tényleges oltóanyaggyártó kapacitást is »fegyverben tartsunk« akkor is, amikor az előző pandémia emléke már elhalványulóban van. Éppúgy, ahogy a biztosítást is még azelőtt érdemes megkötnünk és fizetnünk, mielőtt leég a házunk.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás