Nem elég, hogy egyre melegebb és szárazabb nyarakkal kell szembenéznünk, úgy néz ki, hogy a legforróbb napok még forróbbá válnak, ráadásul igazán gyors ütemben. Ez azt jelenti, hogy mintegy kétszer olyan gyorsan melegednek a legforróbb napok, mint a nyári napok átlagosan, derül ki egy frissen publikált kutatásból.

Az Oxfordi Egyetem munkatársai által végzett kutatás megállapította, hogy Északnyugat-Európában érvényes az összefüggés, a leglátványosabb különbségeket pedig Angliában, Walesben és Dél-Franciaországban találták. Amellett, hogy a kutatók az éghajlatváltozás hatásaira szeretnék felhívni a figyelmet, arra is figyelmeztetnek, hogy bár az éghajlati modellek viszonylag pontosan megbecsülik a várható hőmérsékleteket, a legforróbb napok hőmérsékleteit rendszeresen alulbecslik.

A kutatók azt feltételezik, hogy ez a tendencia folytatódik és a tavalyihoz hasonló aszályos, forró nyári időjárás rendszeressé válik majd. Ennek megfékezése vagy legalábbis a károk mérséklése csak úgy lehetséges a Geographical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerzője szerint, ha a döntéshozók végre tényleg érdemi lépéseket sürgetnek majd.

A tanulmány 1960 és 2021 közötti adatokat vizsgált, tehát a 2022-es rekordforróság és az európai aszály nem is szerepelt benne. Mégis, hiába ingadozott a maximális hőmérséklet évről évre, általános tendenciaként megfigyelhető, hogy folyamatosan emelkedik a nyári időszak átlaghőmérséklete, ahogy a forró napok is egyre melegebbé válnak. Anglia és Wales esetében például a nyári átlaghőmérsékletek 10 évenként 0,26°C-kal nőttek, míg a legmelegebb napok évtizedenként körülbelül 0,58°C-kal lettek forróbbak.

A lehetséges okok feltárása még zajlik, de légköri jelenségeket sejtenek a kutatók a háttérben. A forróság részben az Afrika felől beáramló eleve melegebb légtömegek, illetve a Spanyolország felett tapasztalható további melegedésnek köszönhető.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: