A napközbeni szundítás csökkenti a demencia kockázatát
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Kiderült, hogy szundítani jó: azoknak, akik napközben is ledőlnek egy kicsit pihenni, nagyobb az agytérfogatuk, mint azoknak, akik egész nap talpon vannak. Egy nagy, 378,932 ember adatait vizsgáló kutatás szerint ez azt is jelentheti, hogy a rendszeres szundítás segít megőrizni az agy épségét és segíthet a demencia kialakulásának megelőzésében is.
A kutatáshoz Hassan Dashti, a Harvard orvoskutatójának egy korábbi kutatására támaszkodtak, amelyben Dashti megpróbálta meghatározni, hogy milyen genetikai háttere lehet annak, ha valaki hajlamosabb a szundításra. Miután több olyan génvariációt is talált, amely a jelek szerint hajlamosította a vizsgált embereket erre, majd összehasonlították a Biobank adatai közül az ezekkel a variációkkal rendelkező egyének agytérfogatát azokkal, akik vélhetően nem tartoztak ebbe a csoportba.
Kiderült, hogy a szundítók agya, legalábbis a térfogata alapján, 2,6-6,5 évvel fiatalabbnak tűnik, mint a nem-szundítóké. Valentina Paz idegkutató, a tanulmány vezető szerzője szerint ez az első olyan kutatás, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki az agytérfogat és a szundítási szokások között.
30 perces pihenők
Az már korábban is kiderült, hogy a szundítás javítja a kognitív képességeket, egy másik régebbi kutatásban pedig megállapították azt is, hogy az optimális hatás érdekében körülbelül 30 perces pihenőket érdemes beiktatni, lehetőleg nem túl közel a lefekvés időpontjához.
Victoria Garfield genetikus szerint érdekes, hogy míg az agytérfogatnál sikerült összefüggést megállapítani. A hippokampusz mérete a szundítóknál és a nem-szundítóknál is egyforma volt, de nem mutattak ki különbséget a vizuális feldolgozás vagy a reakcióidő gyorsaságában sem.
Bár még sok kérdés maradt a témában, a szundítás és az agytérfogat közötti pontos összefüggést például még nem sikerült megmagyarázni, Tara Spires-Jones, az Edinburghi Egyetem agykutatója szerint annyi viszont minden kétséget kizáróan kiderült belőle, hogy az alvás kiemelten fontos, ha az agy egészségéről van szó.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A későn fekvők rövidebb ideig élnek, mint a korán kelők
Alapvetően nem a kronotípus, hanem az ahhoz kapcsolódó életmód határozza meg a várható élettartamot, derül ki egy friss finn kutatásból.
Néhány perces szundítással és egy hangüzenettel jelentősen fokozható a kreativitás
Az irányított alvás hatását vizsgálták az MIT kutatói, akik 1–5 perc után felébresztették alanyaikat, megmondták nekik, mire gondoljanak, és hagyták, hogy visszaaludjanak.
Ha jól alszol, tovább élsz
Ma van az alvás világnapja, de hogyan derül ki, hogy jól alszol-e? Lehet-e hinni a telefonos applikációknak és az okosórás trekkereknek, érdemes-e alváskövetésre adni a fejünket, és képesek-e ezek az eszközök ténylegesen javítani az alvás minőségét?