Mint azt a Qubit többször is megírta, az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó háziasított lovak (Equus caballus) vad ősei (Equus ferus) ma már nem léteznek.

Az elmúlt évszázadok egyik jelentős evolúciós rejtélyének számított, hogy miként alakultak ki a mai hátas, fogatos vagy egyéb célra tenyésztett növényevők lábvégén található speciális képletet alkotó paták. A lovak, valamint a zebrák (Hippotigris) patáinak titkát egy amerikai, brit, holland együttműködésben végzett kutatás kísérelte meg egyszer és mindenkorra megfejteni. A kutatás eredményeit a Royal Society Open Science folyóiratban június 21-én megjelent tanulmány ismerteti.

A kutatók összehasonlító paleontológai és archeogenetikai vizsgálatokkal, valamint a mai lófajták embriológiai és anatómiai elemzésével bizonyították, hogy a háziasítással felgyorsított törzsfejlődés eredményeként a mai lovak patáiban található csontok már nem őrzik a korábbi több ujjúság nyomát.

Ehhez a lovak szarutokkal borított – bonyolult felépítésű és komplex funkciójú – patának nyírnak nevezett speciális szövetképletét vizsgálták az evolúció tükrében.

Végül a páratlanujjú patások fossziliákkal és lenyomatokkal is nyomon követhető evolúciójának elemzésével arra jutottak, hogy a mai lovak talajfogásában, így mozgásában is kulcsszerepet betöltő nyírja nem valamely ősi ujjból alakult ki, mivel a magyarul békának is nevezett talpi patarész már a korai felmenőknél is megvolt.

Így akárhogy is számolták, végül a kutatók kénytelenek voltak megállapítani, hogy a lovak mostanra végképp egyujjú növényevőkké váltak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az észak-amerikai őslakosok már azelőtt lovasok voltak, hogy megérkeztek volna az európai telepesek

Vajna Tamás tudomány 2023. április 19.

Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.

Először sikerült klónozni a vadlovak utolsó élő alfaját

Bodnár Zsolt tudomány 2020. szeptember 8.

A veszélyeztetett Przsevalszkij-ló első klónozott példánya egy 40 éve lefagyasztott genetikai minta felhasználásával született meg, és a faj túlélésének kulcsát jelentheti.

Folyékony vért vettek egy 42 ezer éves csikótól

Dippold Ádám tudomány 2019. április 18.

Spielberg legszebb Jurassic Park-os álmai teljesülhetnek: épségben került elő egy jégkorszaki ló teteme Szibériában. A kutatók klónozni akarják a jószágot.