Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizikusa, aki az utóbbi években az idegen civilizációk keresésére tette fel a karrierjét, most azt állítja, hogy valamilyen földönkívüli technológia, potenciálisan egy idegen űrhajó darabjaira bukkantak a Csendes-óceánban, Pápua Új-Guinea északkeleti partjától nem messze.

A hivatalosan a CNEOS 2014-01-08 nevet viselő, de Loebék által csak IM1-nek (interstellar meteor, azaz csillagközi meteor 1) hívott objektum egy olyan tűzgömböt takar, amit 2014-ben figyeltek meg a sziget fölött, majd a parttól 85 kilométerre az óceánba csapódott. Loeb és társai szerint a meteor sebessége és pályája alapján csak a Naprendszeren kívülről érkezhetett – ezt egyébként tavaly az Egyesült Államok Űrparancsnoksága is megerősítette, de más csillagászok továbbra is vitatják a meteor csillagközi eredetét.

A Loeb által vezetett, idegen technológiák nyomai után kutató Galileo Project most az Ethereum-társalapító kriptomilliomos, Charles Hoskinson támogatásával túrja fel a Csendes-óceán fenekét, hogy megtalálja a meteor maradványait. A fizikus a napokban arról számolt be, hogy csapata 50 apró (kb. 0,5 cm átmérőjű), főként vasból álló gömböt talált, amelyeket „ha mikroszkópon keresztül nézünk, nagyon jól elkülönülnek a háttértől; arany, kék és barna színűek, és némelyikük a Föld miniatűrjére hasonlít”.

Az apró gömbök elemzése kimutatta, hogy vasból (84%), szilíciumból (8%), magnéziumból (4%) és titánból (2%), valamint nyomelemekből állnak. „Anyagának szilárdsága keményebb, mint az összes eddig látott és a NASA által katalogizált űrből származó kőzeté” – mondta Loeb.Í

Loeb elmondása szerint sikerült kiszámítani a meteor Naprendszeren kívüli sebességét, miszerint másodpercenként 60 kilométerrel száguldott a Föld felé, vagyis gyorsabban, mint a Nap közelében lévő csillagok 95 százaléka. Ez szerinte arra utal, hogy egy idegen civilizáció űrhajója vagy valamilyen technológiai eszköze lehetett.

A kutató a Voyager-űrszondákhoz hasonlította a helyzetet, mivel azok csak több tízezer év múlva hagyják el a Naprendszert, és ha sok-sok millió év múlva egy távoli bolygóba csapódnak, ott a szokásosnál gyorsabban mozgó meteorként jelennének meg.

A törmelékek felkutatása még nem fejeződött be, így Loeb reméli, hogy ezek a gömbök csak morzsái egy nagyobb leletnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Jobban elhisszük, hogy idegen civilizáció nyomaira bukkantunk, ha egy elismert harvardi tudós állítja?

Karakas Alexandra, Tuboly Ádám Tamás tudomány 2022. május 3.

Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.

Idegen lények, kősziklák és az a Bizonyos Harvardi Csillagász

Molnár László tudomány 2021. március 3.

Ideológiák csapnak össze egymással a csillagászatban: követelnek-e még rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat, vagy ez puszta szemellenzősség, és inkább nyitott szemmel kell keresni a különlegeset mindenhol? A csillagász Avi Loeb, a mérési hibákba pont beleférő ufók és egy űrben keringő teáskanna története.

Idegen űrhajó helyett furcsa, hidrogénhajtású üstökös lehetett a rejtélyes 'Oumuamua

Tóth András tudomány 2023. március 22.

A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.