Az asztrofizikus szerint a 2014-ben becsapódott csillagközi meteor valójában egy földönkívüli technológia része lehetett, és úgy véli, az óceán fenekén talált furcsa, apró gömbök is ezt támasztják alá.
A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.
Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.
A meghökkentő teóriái nyomán világhíressé vált Avi Loeb által gründolt projekt a 2017-ben felfedezett 'Oumuamua-hoz hasonló csillagközi vándorok mellett az idegen civilizációk műholdjainak nyomát is keresi majd.
A Harvardi Egyetem elszállt elméleteiről ismert csillagásza sem olvasta még a Pentagon várva várt ufójelentését, de már megvan a véleménye róla: szerinte az, hogy megszületett a beszámoló, önmagában igazolja, hogy léteznek földönkívüliek, az ‘Oumuamua pedig az a vevőállomás, ami a Földről küldött adatokat fogadja. Meredeknek meredek, de elméletileg lehetséges.
Ideológiák csapnak össze egymással a csillagászatban: követelnek-e még rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat, vagy ez puszta szemellenzősség, és inkább nyitott szemmel kell keresni a különlegeset mindenhol? A csillagász Avi Loeb, a mérési hibákba pont beleférő ufók és egy űrben keringő teáskanna története.
Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének korábbi vezetője már 2017-ben tanulmányt jelentetett meg erről, de most könyvben fejti ki a tudóstársadalomból nagy ellenállást kiváltó elméletet. A csillagközi szivart formázó Oumuamua furcsaságaira a mai napig nincs megfelelő tudományos magyarázat.