Áttörést hozhat az influenzajárványok elleni védekezésben egy kísérleti mRNS-oltás

Az összes ismert influenzavírus-altípus által okozott súlyos betegség ellen védelmet nyújthat egy új, a kezdeti állatkísérleteken jól teljesítő mRNS oltás – derül ki egy nemrég a Science-ben közölt kutatásból.

Claudia Arevalo, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusának és kollégáinak áttörő eredményei komoly előrelépést jelenthetnek egy univerzális influenzavakcina felé, ami a jelenleg elérhető influenzaoltásokkal szemben nemcsak a szezonális, hanem az új, világjárványokat okozó influenzavírusok ellen is védelmet nyújtana. A munkában részt vett Pardi Norbert, aki szintén a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, és Karikó Katalinnal, valamint az ugyancsak társszerző Drew Weissmannal fontos szerepet játszott az mRNS oltási technológia kifejlesztésében, ami elengedhetetlen volt a koronavírus-járvány kezeléséhez.

Az új kísérleti mRNS-oltás 20 különböző influenza A és B vírusaltípus hemagglutinin fehérjéjét kódolja. Az influenzavírusok ezeknek a molekuláknak a segítségével kötnek a sejtek receptoraihoz, és így fertőzik meg őket. A kutatók évek óta dolgoznak univerzális influenzavakcinák kifejlesztésén, és néhány próbálkozás már eljutott első fázisú klinikai vizsgálatokig. Csakhogy mivel nagyon nehéz előre megjósolni, hogy melyik influenza-altípus vezethet új járványhoz, univerzális oltás nélkül nehéz hatásos vakcinákat kifejleszteni a járvány kitörése előtt.

„Ez hosszú ideje az egyik legizgalmasabb fejlemény a vakcinakutatásokban”mondta a STAT-nak Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúcióbiológus professzora. Az új mRNS oltást „egyelőre csak állatokon tesztelték, így fontos lesz biztonságosságát és hatásosságát embereken is megvizsgálni. Ugyanakkor ez nagyon ígéretes megközelítésnek tűnik egy univerzális influenzavakcina és más, egy víruscsaládon belül több különböző vírus ellen védő oltások kifejlesztésére” fogalmazott Andrew Freedman, a Cardiff Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője. A New York-i Mount Sinai kórházban a feltörekvő kórokozókkal foglalkozó intézet igazgatója, Adolfo García-Sastre szerint az eredmények „nagyon biztatók, és bár minden influenzavírus-altípus elleni védelemre utalnak, ebben nem lehetünk biztosak, amíg az önkéntesek bevonásával végzett klinikai vizsgálatok le nem zajlanak.”

photo_camera Védőruhában eteti a pingvineket a németországi karlsruhei állatkert gondozója az állatkertben 2022 februárjában kitört madárinfluenza járvány után Fotó: ULI DECK/dpa Picture-Alliance via AFP

A legutóbbi influenzapandémiát 2009-ben az A(H1N1) okozta. Ezt négy jelentős járvány előzte meg a 20. században, köztük a 25-50 millió embert halálát okozó 1918-as nagy influenzajárvány. Még májusban írtunk arról, hogy a 2021-2022-ben emberi megbetegedéseket okozó A(H3N8), A(H5N1) és A(H5N6) törzsek ráirányították a figyelmet a madárinfluenza-vírusok által jelentett járványügyi kockázatra. Bár a madarak között terjedő vírusok lakosságra mért kockázata általában alacsony, az Egyesült Királyságban és az USA-ban az idei madárinfluenza-járvány volt a valaha feljegyzett legsúlyosabb: eddig több mint 50 millió madarat öltek le, hogy megállítsák a terjedését.

A koronavírus-járvány enyhülésével ismét egyre több fertőzést okoz a szezonális influenza az Egyesült Államokban és Európában. A szezonális megbetegedéseket általában két influenza A vírus, az A(H1N1) és az A(H3N2), valamint influenza B vírusok okozzák. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint november 14. és 20. között 16 200 embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést, a beküldött 91 légútivírus-mintából pedig 2 volt influenza A(H3N2)-re és 15 covidra pozitív. Az európai járványügyi központ, az ECDC legújabb jelentése szerint az influenza jelenleg Németországban, Romániában, Máltán és Skóciában felelős széles körben a megbetegedésekért. (Kemenesi Gábor virológus még októberben írt arról, hogy lassan biztosra vehető a szezonális influenza visszatérése, és idén különösen fontos, hogy influenza elleni vakcinát is beadassuk.)

A kísérleti oltás jól védi az egereket a súlyos megbetegedéstől

A lipid nanorészecskékben utazó, 20 különböző vírusaltípus hemagglutinin (HA) fehérjét (antigén) kódoló mRNS-eket a kutatók először egereknek adták be. A kontrollcsoportokba válogatott állatok pedig vagy egy-egy specifikus hemagglutinint kódoló mRNS-vakcinát, vagy nem vírusfehérjét kódoló mRNS-t kaptak. Azok az egerek, melyek a 20 HA fehérje instrukcióit tartalmazó kísérleti vakcinát kapták, mindegyik antigén ellen képesek voltak ellenanyagot termelni, és az antitestszint 4 hónappal az oltás után nem változott jelentősen.

Azt is megvizsgálták, hogy mi történik, ha a kísérleti oltást olyan egerek kapják, amiket korábban A(H1N1)-gyel fertőztek meg, és így már voltak a H1-es hemagglutinin fehérje elleni antitestjeik. Ezek szintjét az oltás megnövelte, de a kutatók szerint ez nem a többi, vakcina által indukált antitest kárára történt. Az antitestek külön-külön reagáltak az eltérő hemagglutinin fehérjékre, és nem mindegyiket felismerő, keresztreaktív antitestek jöttek létre.

28 nappal az oltás után az egerek csoportjait a szakemberek két eltérő A(H1N1) vírusnak tették ki. Az egyik hasonló volt a vakcina által kódolthoz, így az anitestek képesek voltak semlegesíteni. Az állatok itt a kontrollcsoportokhoz képest kevesebb súlyt veszítettek, kevesebb klinikai jelét mutatták a betegségnek, és a kontrollként használt állatokkal ellentétben túlélték a fertőzést. A másik vírus eltért tőle, amivel a cél itt egy potenciális pandémiás vírus hatásának modellezése volt. Ebben az esetben az állatok veszítettek testtömegükből, influenzás megbetegedés jeleit mutatták, de 7-8 nappal a fertőzés után elkezdtek meggyógyulni, és legtöbbjük túlélte a fertőzést. Ebből a kutatók arra jutottak, hogy az oltás különböző mértékű védelmet ad, attól függően, hogy az állat a vakcináéra emlékeztető fehérjéjű, vagy attól eltérő vírussal találkozik.

Hogyan véd az oltás?

A kutatók ezután arra keresték a választ, hogy mi az oltás működési mechanizmusa, amihez az egerekben kimerítették az adaptív immunrendszer CD4+ és CD8+ T-sejtjeit. Kiderült, hogy a normál és a hiányzó CD4+ és CD8+ T-sejtekkel rendelkező egerek is hasonló arányban élték túl az A(H1N1) fertőzést. Ebből arra következtettek, hogy a kísérleti vakcina által kiváltott antitestek hozzájárultak az oltástól különböző vírusok elleni védelemhez is, úgynevezett nem-neutralizáló mechanizmusokon keresztül. Ilyen az antitest-dependens sejt-közvetített citotoxicitás (ADCC) folyamat, amikor az immunrendszer NK-sejtjei elpusztítják azokat a sejteket, amelyek felszínén található vírusokhoz az antitestek kötnek. A kutatók szerint a pontos hatásmechanizmus megállapításához további kutatásokra lesz szükség.

Az oltást végül emberi influenzafertőzések állati modellezésére használt vadászgörényekben is tesztelték. A vadászgörények antitestjei mind a 20 HA fehérjére reagáltak, és az antitestek szintje egy 28 nappal későbbi, ismétlő oltás után tovább nőtt. A kísérletek arra utaltak, hogy a vadászgörényeket az oltás az egerekhez hasonlóan megvédi akkor is, ha a vakcina HA fehérjéire kevésbé emlékeztető A(H1N1)-el fertőzik meg őket. A nem oltott kontrollcsoportban az állatok testsúlyuk több mint 16 százalékát elveszítették 5 nappal a fertőzés után, és négyből kettő elpusztult. Ehhez képest az oltottak mind túlélték a fertőzést, és testsúlyuk csak 8,5 százaléknyit csökkent.

A kutatók szerint az mRNS-oltások tulajdonságai felelhetnek azért, hogy több eltérő antigén ellen is képesek immunválaszt kiváltani anélkül, hogy ezek között nagyobb eltérések jelentkeznének. Egy a tanulmánnyal együtt megjelent kommentárban Alyson Kelvin és Darryl Falzarano, a kanadai Saskatchewani Egyetem szakemberei arról írnak, hogy mindez az mRNS oltási platform flexibilitását mutatja. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltás elfogadásához vezető szabályozási út komplikált lehet, mert a vakcina elsősorban pandémiás potenciállal rendelkező, és nem jelenleg emberek közt keringő vírusokat célozna.

Azt Arevalo és munkatársai nem tartják valószínűnek, hogy egy pandémiás törzshöz nem tökéletesen passzoló mRNS-alapú influenzaoltás semlegesíteni tudja a vírust, és megakadályozza a fertőzést, viszont képes csökkenteni a betegség lefolyásának súlyosságát, és védelmet adhat a halálos kimenetelű megbetegedés ellen – ahhoz hasonlóan, ahogy az a különböző variánsok megjelenése ellenére az mRNS-covidoltásoknál is történt. A kutatók szerint az mRNS-vakcinák hasznosnak bizonyulhatnak más, gyorsan változó légúti fertőző megbetegedések ellen, amiket például koronavírusok vagy a megfázások többségéért felelős rhinovírusok okozhatnak.

A cikk eredeti változatában nem szerepelt, hogy Pardi Norbert is a tanulmány társszerzője. A hibáért elnézést kérünk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: