Egyes kutyainfluenza-vírusok a bennük felhalmozódott genetikai változások miatt könnyebben átterjedhetnek emberre – állítják a kutatók, akik Kínában hét éven át vizsgáltak kutyákból izolált A(H3N2) influenzavírusokat, amik a 2000-es években kerültek át vízimadarakról a háziállatokra Kelet-Ázsiában.

Csen Ming-jüe (Mingyue Chen) és munkatársai az eLife folyóiratban április elején megjelent tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy a kutyák a köztes gazda szerepét játszhatják a madárinfluenza-vírusok emberhez történő alkalmazkodásában. Emiatt szerintük közelebbről kellene követni a kutyainfluenza-vírusok (canine influenza viruses, CIVs) evolúciójá, és felül kellene vizsgálni, mekkora kockázatot jelent az állatokról emberre történő átadódásuk (zoonózis).

„Eddig egyetlen kutyainfluenzás fertőzést sem dokumentáltak embereknél. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint jelenleg nincs arra bizonyíték, hogy a kutyainfluenza veszélyezteti az embereket, vagy pandémiás kockázatot jelentene” – nyilatkozta a Qubitnek Michelle Wille, a Sydney-i Egyetem madárinfluenza-vírusok evolúciójával és madarak által hordozott kórokozók ökológiájának vizsgálatával foglalkozó kutatója.

Wille szerint „természetesen mindig van aggodalom amiatt, hogy emlősök között terjedni képes vírusok bejuthatnak az emberi populációba is. A madárinfluenza-vírusokkal ellentétben, amik nem képesek az emlősök sejtfelszíni receptoraihoz kötni anélkül, hogy több mutáción mennének át, ezek a kutyainfluenza-vírusok ugyanazokhoz az emlősreceptorokhoz tudnak kapcsolódni, amikkel mi is rendelkezünk. Ezért a Csen és kollégáinak vizsgálataihoz hasonló kutatások különösen értékesek ezen vírusok evolúciójának követésére és emberi fertőzőképességük megállapítására.”

Az elmúlt hónapokban az A(H5N1) madárinfluenza keltett jelentős aggodalmat a kutatók körében, aminek 2.3.4.4b változatai példátlan méretű járványt váltottak ki európai madarak és baromfik között, és világszerte számtalan madár és emlős pusztulásához vezettek. Az A(H5N1) előbb egy spanyolországi nyércfarmon, majd kanadai vadon élő emlősökben mutatta az emlősökhöz alkalmazkodás jeleit, de emberi megbetegedéseket csak szórványosan okozott, azt is madarakkal dolgozó emberek körében. Annak továbbra sincs jele, hogy a vírus hatékonyan tudna emlősök között terjedni.

Mi az a kutyainfluenza?

A kutyákat két influenza A típusú vírus, a lovakból átugró A(H3N8) és a madarakról átkerülő A(H3N2) fertőzi, amiket más kutyáktól kaphatnak el. Ez az emberi influenzához hasonló tüneteket, köhögést, orrfolyást és lázat, valamint súlyos esetekben tüdőgyulladást okozhat az állatoknál. Az A(H3N2) kutyainfluenza eltér a szezonálisan emberi fertőzéseket okozó A(H3N2) vírustól, ami az A(H1N1) és influenza B vírusokkal együtt általában a téli és tavaszi hónapokban betegít meg minket.

Az A(H3N2) kutyainfluenzát először Kína egyik délkeleti tartományában, Kuangtungban azonosították 2006-ban; legközelebbi rokonai a dél-koreai vízimadarakban keringő A(H3N2) madárinfluenza-vírusok. A 2000-es években az A(H3N2) kutyainfluenza elkezdett elterjedni Kínában és Dél-Koreában, és 2015 óta az Egyesült Államokban is előfordul. Ezek a vírusok kutyák mellett képesek görényeket, tengerimalacokat, egereket és macskákat is megfertőzni, ennek ellenére a CDC 2016-ban alacsonyra értékelte az A(H3N2) kutyainfluenza emberekre jelentett kockázatát.

A kutatók 2012 és 2019 között 4174 légúti megbetegedésben szenvedő kutyától vettek mintát kilenc különböző kínai tartományban, és 235 minta bizonyult pozitívnak A(H3N2)-re. Ezek közül Csen és munkatársai kiválasztottak 117 reprezentatív mintát, amiket teljes genomszekvenálásnak vetettek alá, és meghatározták az RNS örökítőanyagú vírusok bázissorendjét. A szekvenciákat kiegészítették a nemzetközi GenBank és GISAID genomikai adatbázisban fellelhető genomokkal, majd feltáró filogenetikai vizsgálattal tanulmányozták evolúciós rokonsági viszonyaikat. Ebből kiderült, hogy az A(H3N2) kutyainfluenza-vírusok hat alcsoportot alkotnak, amik többé-kevésbé időrendi sorrendben követik egymást.

A kórokozókat ezután összehasonlították madárinfluenza-vírus őseikkel és emberi influenzavírus rokonaikkal. Arra jutottak, hogy a kutyainfluenza-vírusok több olyan mutációt szedtek össze, amik megegyeznek az emberi influenzavíruséval, és az ilyen változások megszerzése 2016 után felgyorsult. Ez a tény a szakemberek szerint azt jelzi, hogy az A(H3N2) kutyainfluenza jobban alkalmazkodott az emberhez a kutyákban történő evolúciója következtében.

Kell-e tartanunk tőle?

A kutatók azt találták, hogy az A(H3N2) kutyainfluenza-vírusok egyes csoportjai megoldották, hogy ne csak a madár típusú, a gazdasejtek felszínén található sziálsavreceptorokat (SA α2,3-Gal), hanem azok emlős változatát (SA α2,6-Gal) is felismerjék. Az, hogy a vírus hemagglutinin (HA) fehérjéi utóbbihoz is hozzá tudnak kötni, az egyik, de nem egyetlen döntő tényező abban, hogy képes-e embereket is megfertőzni. Azt is feltárták, hogy a változásért a fehérjében bekövetkező HA-G146S mutáció lehetett a felelős, ami valamikor 2016 után alakult ki.

Kiderült az is, hogy az emberi légúti hámsejtekben folytatott kísérletekben a 2019 után azonosított A(H3N2) kutyainfluenza-vírusok hatékonyabb replikációt mutattak. Amikor ezeket az 5,1-es filogenetikai csoportba tartozó kórokozókat az influenzavírusok vizsgálatában gyakran alkalmazott görényekkel terjedési kísérleteknek tették ki, azt találták, hogy az emberi szezonális megbetegedéseket okozó vírushoz hasonlóan hatékonyan adódnak át az emlősök között, aeroszol részecskék segítségével. Kísérleteik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a vírusok a kutyákban végbement evolúciójuk során fokozatosan adaptálódtak, és idővel szert arra tettek arra a képességükre, hogy ma már hatékonyan képesek terjedni közöttük.

A szakemberek azt is felmérték, hogy a szezonális influenzavírusok ellen kialakult antitestek neutralizálni tudják-e az általuk vizsgált kórokozókat. Azt találták, hogy csak gyengén, vagy egyáltalán nem, és szerintük ez azt mutatja, hogy az emberi populáció nem rendelkezik komoly védettséggel az ilyen vírusok ellen. Ugyanakkor a védettség, amint azt a covid esetén sokszor összefoglaltuk, nem kizárólag antitest- neutralizációból áll: az ember veleszületett immunitása eleve megpróbálja lassítani a vírus replikációját, az adaptív immunrendszer CD4⁺ és CD8⁺ T-sejtjei pedig pandémiás influenzavírusok esetén is képesek lehetnek valamilyen szintű védelmet nyújtani a súlyos megbetegedés ellen.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: