2022 februárjában az ukrán startup-ökoszisztéma és technológiai szektor felszálló ágban volt, míg a Wired elemzése szerint 2016 és 2021 között az ország IT-exportja évente közel 7 milliárd dollárra rúgott. Több ezer ukrán informatikus biztosította Európában a „back office” szerepet, és a mesterséges intelligenciától a robotikáig számtalan ukrán startup nőtt ki néhány éven belül a semmiből: Grammarly, Gitlab, People.AI, Ahrefs, hogy csak a legismertebbeket említsük.

Amikor Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, százezrek menekültek el az országból, miközben rengetegen felhagytak addigi életükkel, és átvonultak a frontvonalakra – ebbe az egész ukrán gazdaság beleremegett, és ez alól nem volt kivétel az ukrán startup-ökoszisztéma sem. Az oroszok a lakóövezeteket és az infrastruktúrát sem kímélték. Azóta mindennaposak az áramkimaradások és a telekommunikációs szolgáltatások kiesése, ami az ukrán vállalkozásokat is elvágja a külvilágtól. A Világbank elemzései szerint 2022-ben 30 százalékkal zsugorodott az ukrán bruttó hazai termék, idén viszont már 0,5 százalékos növekedés várható.

Ez többek között az ukrán vállalkozások, a startup-ökoszisztéma és a techszektor ellenálló képességének köszönhető. Ukrán startupperek elmondása szerint mintegy 4000 startup működhet az országban, a 2023-as Global Startup Ecosystem Index szerint pedig Ukrajna a háború ellenére – és valószínűleg az ukránoknak juttatott támogatásoktól sem függetlenül – bekerült a világ 50 legjobb ökoszisztémája közé, és egy helyezést vert Magyarországra. Ez valószínűleg azzal is összefüggésben áll, hogy 2022 végére az ukrán IT-export közel 7 százalékkal tudott növekedni, valamint azzal, hogy rengeteg ukrán cég és feltörekvő startup a környező országokba, például Lengyelországba, Csehországba, Németországba vitte az üzletét – míg Magyarországra jellemzően nem. Ez azt jelenti, hogy többségében ukrán nők nyitottak új vállalkozásokat vagy új vállalati egységeket és kezdtek üzletfejlesztésbe ezekben az országokban, hiszen a 18-60 év közötti férfiak a hadiállapot miatt csak engedéllyel hagyhatják el Ukrajna területét, és sokan közülük katonának álltak.

Több ezer céget hoztak létre Lengyelországban az ukránok

A 2022. február 24-én megindult orosz támadás óta több mint 500 nap telt el, és az első hónapok környező országokba irányuló migrációs rohamát azóta rengetegféle történet követte. Néhányan visszatértek Ukrajnába, mások továbbvándoroltak harmadik országokba, egyesek elkezdtek integrálódni az adott ország gazdaságába és társadalmába, megint más ukránok pedig csak az utóbbi hetekben döntöttek a kivándorlás mellett. 2023. júniusi adatok szerint jelenleg több mint 8 millió ukrán él más országban, és több mint felük három országban koncentrálódik: Lengyelországban (22%), Németországban (14,6%) és az Egyesült Államokban (11%), bár sokan találtak menedéket Csehországban (7,9%), Olaszországban (5%), Kanadában (4,9%), Spanyolországban (3,4%) és Izraelben is (2,75%).

Magyarországra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint több mint egymillió ukrán menekült 2022 februárja óta, bár közülük csupán 35-36 ezren folyamodtak menedékes státuszért, egy főre eső adatokat tekintve kevesebben mint szinte bármelyik másik európai uniós országban. Lényeges hangsúlyozni azonban, hogy ezek az információk hozzávetőlegesek, nagyon nehéz mérni a háború elől menekülők létszámát és a helyzet bizonytalansága miatt a változásokat is.

Az azonban nagy vonalakban elmondható, hogy az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelországban az UNHCR június végén majdnem egymillió bevándorlót vett nyilvántartásba, viszont a lengyel kormány a konfliktus kezdete óta már több mint 1,6 millió ukránnak adott valamilyen típusú menedéket, vagyis az utóbbi pár hónapban több mint félmillióval csökkent a Lengyelországban élő ukrán menekültek száma. Azok viszont, akik ott maradtak, elkezdtek integrálódni a lengyel gazdaságba és társadalomba.

A Lengyel Gazdaságkutató Intézet (PIE) elemzése szerint 2022 első kilenc hónapjában 14 ezer vállalkozást hoztak létre ukrán menekültek, akik többsége egyéni vállalkozóként regisztrálta üzleti tevékenységét. Ez körülbelül 3600 új céget és több mint tízezer egyéni vállalkozást jelentett, és a 2022-ben külföldi tőkét jegyző vállalatok 41 százaléka tartalmazott ukrán tőkebefektetést. Ez több mint 12 százaléknyi növekedést jelent az előző évekhez képest, és mára ezek a cégek teszik ki a külföldi tőkebefektetéssel működő vállalatok legnagyobb csoportját, maguk mögött hagyva a német cégeket is. Az ukrán vállalkozások több mint egyharmada az építőipar, a logisztika és a raktározás terén aktív, de 13 százalékuk itt is az IT-szektort erősíti. A Deloitte tavaly októberi elemzése szerint az ukránok integrálása a lengyel gazdaságba 0,4 és 3,5 százalék közötti GDP-növekedést is jelenthet az országnak.

Ukrán startupperek a lengyel piacon

A Deloitte tanulmánya rámutat arra is, hogy a Lengyelországba menekülő ukránok viszonylag jól képzettek, a menekültek 61 százaléka és a gazdasági migránsok (akik közül több mint egymillióan már a háborút megelőzően is Lengyelországban voltak) 69 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel – ehhez képest a lengyel lakosság között ez az arány 29 százalékra tehető. A Lengyel Központi Bank tavaly augusztusban ennél alacsonyabb arányt talált, az ő adataik szerint a menekültek mintegy fele felsőfokú végzettségű, és körülbelül ugyanennyien jelezték azt is, hogy szívesen dolgoznának.

Az ukránok és a lengyelek közötti együttműködésre már a háború előttről is rengeteg példát lehet hozni, a Polish-Ukrainian Startup Bridge nevű kezdeményezést például 2018-ban hozta létre a lengyel Cooperation Fund Foundation a Polish Aid és a lengyel regionális fejlesztési minisztérium támogatásával. Tavaly decemberben 84 vállalkozás részvételével igyekeztek felmérni Ukrajnában a startupok helyzetét. Ahogy Olekszandra Karaban, a szervezet PR- és kommunikációs szakértője a Qubitnek elmondta, a projektet azért hozták létre, hogy az ukrán vállalkozókat és startuppereket segítse tudással és lengyel befektetőkkel való kapcsolatokkal, ami az utóbbi időben viszonylag tőkeerős Lengyelországnak is hasznos. „Ukrajnában viszonylag sok kreatív, tőkeigényes projekt van, és a lengyel piachoz és tőkebefektetésekhez való hozzáférés jó lehetőség számukra. Pozitív fejlemény ez mindkét gazdaságnak” – mondta Karaban.

Míg a két nyelv és a két kultúra egymáshoz való közelsége abszolút megalapozta a lengyelországi ukrán vállalkozások életképességét, annak is nagy szerepe volt a közös sikerben, hogy a magasan képzett ukrán munkaerőt a lengyel kormány tárt karokkal várta. Karaban szerint egyszerűbbé tették a korlátolt felelősségű társaságok alapításának szabályait – például nem feltétel, hogy fizikailag tartósan jelen legyen valaki az országban –, és akik tartózkodási engedélyt kaptak Lengyelországban, ugyanolyan feltételekkel alapíthattak egyéni vállalkozást, mintha lengyel állampolgárok lennének. Azoknak az ukránoknak pedig, akik a lengyel munkaerőpiacon munkavállalóként helyezkednének el, nincs szükségük munkavállalási engedélyre. „A munkaerőpiac nyitott, nincs szükség semmilyen vízumra vagy engedélyre. Csak odamész, jelentkezel, és már dolgozhatsz is” – mondta. Sőt, a Poland Business Harbor nevű program segítségével az informatikusokra még egyszerűbb szabályok vonatkoznak, ha munkát szeretnének vállalni.

Łukasz Wawak, a Polish-Ukrainian Startup Bridge projektmenedzsere megjegyezte, hogy az adózással és egyéb szabályokkal foglalkozó hivatalos kormányzati honlapok általában ukránul is láttatják a tudnivalókat, és bár a lengyel üzletfejlesztési szabályok nagyon bonyolultak, számos cég létezik, amely segíti az Ukrajnából újonnan érkezőket megbirkózni a szabályozással. Ezen kívül számos program indult Lengyelországban az ukrán startupok integrálására: a lengyel befektetési és kereskedelmi ügynökség (PAIH) ingyen irodákat biztosított az ukrán vállalkozásoknak, és elindították a Poland Prize programot, ahol 66 ezer eurós befektetést is kaphatnak a cégek.

Kis ország, kis támogatás?

Annak, hogy Magyarországon arányaiban és a szomszédos országokhoz képest is lényegesen kevesebb ukrán munkaerőt kezdett el felszívni a gazdaság, számos oka van. A Nemzetközi Migrációs Szervezet körülbelül 800 magyarországi menekült megkérdezésével arra jutott, hogy az egyik legfőbb tényezőnek a nyelvi nehézségeket tartják. Az Euractiv áprilisi cikkében civil szervezetek azt is hozzáteszik, hogy a menekülteknek gondot okoz a szállás keresése, a gyerekeik iskolába íratása és a munkalehetőségek felkutatása is. Pakot Ágnes, a menekülteket segítő budapesti Migration Aid igazgatósági tagja akkor azt mondta, nagyon kevés olyan eset van, amikor a kompetenciáikhoz vagy szükségleteikhez passzoló munkát tudnak találni, így általában kénytelenek elvállalni azt, ami elérhető.

Ráadásul a magyar kormány pénzügyi támogatása is meglehetősen alacsony, a gyerekek után havonta 13 700, míg a felnőtteknek 22 800 forint jár. Az ukrán menekülteket foglalkoztató munkáltatókat az állam munkavállalónként legfeljebb 60 ezer forint mértékben támogatja. A 444.hu áprilisi cikke szerint ez az összeg viszont csak 45 napig jár, és ha a menekült nem fogadja el a neki felajánlott munkahelyet, akkor nem jogosult további támogatásra. Ahogy azután sem jogosult a menekült az állami támogatásra, hogy elkezdett valahol dolgozni. Az utolsó elérhető adat szerint 8574 menekült igényelte az állami segélyt, de arról, hogy a menekülők vállalkozási tevékenységét bármilyen formában támogatnák, nem találtunk információt.

Ezt a képet annyiban árnyalja az Eurofound és az Alapvető Jogok Európai Uniós Ügynöksége által készített tanulmány, hogy a felmérésben szereplő 10 EU-tagország közül Magyarországon a legalacsonyabb (42%) azon munkanélküli ukrán menekültek aránya, akik arról számoltak be, hogy az álláskeresés során különböző akadályokba (például álláshiány, képesítések el nem ismerése, etnikai diszkrimináció) ütköztek. Ez az arány Lengyelország esetén 51 százalék volt, azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a felmérésben körülbelül 300 magyarországi, míg több mint 5000 lengyelországi válaszadó adatait mérték.

Megnőtt az ukrán nők száma a vállalkozásokban

A Lengyelországban működő vállalkozásoknak és startupoknak egy érdekes tulajdonságát mutatják az adatok. A Lengyel Gazdaságkutató Intézet (PIE) azt találta, hogy az ukránok által alapított vállalkozások, cégek és startupok 59 százalékát férfiak és 41 százalékát nők irányítják, míg a lengyel vállalatok esetében ez az arány 64-36 a férfiak javára. Ez azért is érdekes, mert a vállalkozások és a startupok világában továbbra is nagyon alacsony a nők részvételi aránya, és az ukrán techszektorban az ország 200 ezer, informatikával foglalkozó szakemberének mindössze 22 százaléka volt nő – igaz, már ez is óriási előrelépés 2011-hez képest, amikor a nők aránya még csak 7 százalékot tett ki.

Aztán jött a háború, és a hagyományosan férfiak által dominált vállalkozói szférában változásra volt szükség, mivel külföldre inkább a nők kezdhették el kivinni az üzletet. „A személyes benyomásom az, hogy jelenleg az ukrán startupokban növekszik a nők szerepe, de nem csupán azért, mert ők utazhatnak Ukrajnán kívülre. Ennek köszönhetően lehetőséget nyílik arra is, hogy megmutassák képességeiket és szorgalmukat. Például a Fruittorg nevű ukrán startup lengyelországi részét jelenleg Anna Andruschak vezeti, míg a férfiakból álló csapat Ukrajnában fejleszti az üzlet technológiai részét” – mondta Wawak.

Az áprilisban egymillió dolláros befektetést szerző Zeely csapatában szintén egy nő látja el jelenleg az üzletfejlesztési feladatokat és prezentálja cégét nemzetközi befektetők előtt, a Knopka esetén pedig az ukrán ügyvezető igazgató nem kapott engedélyt arra, hogy egy külföldi konferencián mutassa be cégét, ezért a csapat egyik korábbi, női tagját küldték helyette prezentálni – tette hozzá Karaban.

Lydia Terpel, a Skyworker nevű ukrán HR-cég társalapítója szerint az ukrán startupokban látható újfajta nemi arányok és dinamikák mellett az a kényszerűség, hogy a cégeknek külföldre kellett áttenniük a székhelyüket, vagy kirendeltségeket voltak kénytelenek alapítani máshol, ahonnan bizonyos időközönként ingáznak Ukrajnába a munkatársak (elsősorban a nők), lehetőséget adott arra, hogy az ukrán cégek ne a nemzeti piacban, hanem nagyban gondolkodjanak. Miközben támogatják Ukrajnát és küldik vissza a külföldön megtermelt profit egy részét, a globális és európai piacra dolgoznak.

Ugyan Wawak szerint az adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni sem az ukrán startup-ökoszisztéma egészére, sem a női arányok változására vonatkozóan, hiszen a háborús helyzet miatt nagyon nehéz bármit is terepen felmérni, azt azért ő is ki meri jelenteni, hogy az ukrán vállalkozások világában erőteljesen növekszik a nők szerepe.

A cikk elkészítését a Science+ támogatta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: