A videójátékok hatásai a függőségtől a személyiségformálásig
A Glossza podcast 33. adásának felvétele ismét egy külső helyszínen, az ELTE BTK Bölcsész Napok programsorozat kereteiben valósult meg. A témát ezúttal a videójátékok szolgáltatták; a meghívott beszélgetőpartnerek Hartyándi Mátyás, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és Csősz Roland pszichológus voltak – utóbbi a Ghostboy című magyar videójáték fejlesztésében is részt vesz. (A Ghostboyról, ami a gyászfeldolgozás folyamatán segíti végig a játékosokat, itt írtunk.)
Az első modern szimulációs játékokat meglepő módon nem Nyugaton, hanem a kommunista Szovjetunióban, Szentpétervárott (akkor Leningrád) fejlesztették az 1930-as évek során. Ezek elsődleges célja természetesen korántsem a játékélmény megteremtése, hanem az ipari és gazdasági felhasználás volt. A kezdeti fejlődési szakaszt követően a videójátékok tulajdonképpen a társasjátékok, szerepjátékok evolúciójának egyik lényeges lépcsőfokaként jellemezhetők. Népszerűségük az elmúlt évtizedekben hatalmasat nőtt, amihez hozzájárult a 2D-ből 3D-be történő átmenet, valamint a videójátékok és az online világ összekapcsolódása is.
A videójátékok személyiségformáló hatásáról már sokan és sokféleképpen meggyőződhettek, hiszen a megfelelő keretek között használva képesek fejleszteni a játékos kreativitását. Ez persze nem jelenti azt, hogy a függőség veszélye nem leselkedik a játékosokra, azonban Hartyándi és Csősz hangsúlyozták: nem attól válik valaki függővé, hogy viszonylag sok időt tölt játékkal. Függőségről lényegében akkor beszélhetünk, ha a játék hosszabb időn át tartósan elvonja a játékos figyelmét az életében korábban központi szerepet játszó tevékenységeiről, a családjától vagy a munkájától. Mindez azt jelenti, hogy a túlzásba vitt játék negatív irányban befolyásolhatja a játékos és környezete működését. Hasonlóan káros és személyiségtorzító lehet, ha a játékos kizárólag a videójáték során, az online világban talált társaival tart kapcsolatot, miközben a személyes viszonyon alapuló barátságok háttérbe szorulnak.
Fontos kiemelni, hogy mindegyik játék ad egyfajta alapélményt, ami a játékost különböző következtetések levonására ösztönzi, vagyis a videójátékok hosszabb távon hozzájárulnak a tapasztalati tanuláshoz. Napjainkra pedig felnőtt az a generáció, amely egészen gyermekkorától részben videójátékokon szocializálódott. Ők amellett, hogy általában aktívan osztanak meg tartalmakat a játékélményeikről a közösségi média felületein, óriási keresletet is generálnak, újabb és újabb játékok fejlesztésére sarkallva a gyártókat. Ezek a játékok gyakran szórakoztatóbbak a sorozatoknál és a filmeknél, hiszen minden apró részletükben interaktívak, sőt sok esetben a karakterek kiválasztása mellett a cselekményük alakulása is a játékos személyiségétől, döntéseitől függ.
Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn. A Glossza harmincharmadik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
