Ezer sebből vérzik a harvardi professzor csodaelixírje, ami állítólag visszafordítja az öregedést
„A fiatalodás nem csupán genetikai, hanem kémiai eszközökkel is elérhető” – áll abban a tanulmányban, ami július közepén jelent meg az Aging folyóiratban, és egyből hatalmas vihart kavart, nem véletlenül: az öregedés megállítása vagy visszafordítása, ami kimondva-kimondatlanul az örök élet ígéretével kecsegtet, az utóbbi években kifejezetten népszerű kutatási területté vált, amibe szinte számolatlanul öntik a pénzt az olyan techmilliárdosok, mint Mark Zuckerberg, Jeff Bezos, Sam Altman vagy Peter Thiel (a minden lében kanál Elon Musk viszont szkeptikus).
„Hat kémiai koktélt azonosítunk, amelyek egy hétnél rövidebb idő alatt és a sejtek identitásának veszélyeztetése nélkül állítják vissza a fiatal sejtekre jellemző transzkriptomikus-profilt az egész genomban és fordítják vissza a transzkriptomikus öregedést” – áll az Agingben megjelent tanulmányban, amit nem ráadásul nem akárki jegyez, hanem a Harvard Egyetem orvosi kara és az MIT kutatói, akik azt találták, hogy mindössze négy nap kezelés után vissza tudták állítani egér- és majomsejtek fiatalságát.
A tanulmány első szerzője Jank Csehjun (Jae-Hyun Yang), míg a kutatás vezetője David Sinclair, mindketten a Harvard Egyetem orvosi karának genetikus professzorai. Ha Sinclair neve ismerősen cseng, az nem véletlen, hiszen korábban már írtunk róla – igaz, abból az alkalomból, hogy kiderült: hibás lehet az a kutatása, ami az öregedés genetikai alapjainak megfejtését ígéri.
De mi a helyzet a friss kutatással, ami nem genetikai, hanem kémiai alapú megoldást ígér? Valóban itt a csodaelixír, ami injekció vagy tabletta formájában mindössze néhány nap alatt bárkit megfiatalít? Sinclair mindenesetre magabiztosnak tűnik: az Aging által kiadott sajtóközleményben úgy nyilatkozott, hogy „mindeddig a legjobb, amit tehettünk, az volt, hogy lelassíthattuk az öregedést. A legújabb felfedezések viszont arra engednek következtetni, hogy immár vissza is fordíthatjuk”.
Viharos gyorsaságú megjelenés
Csakhogy több jel is arra utal, hogy érdemes óvatosan kezelni a „tudományos áttörést”. Az első intő jel, hogy a nemzetközi tudományos szaksajtó meglehetősen visszafogottan adott hírt a tanulmány megjelenéséről: sem a Nature, sem a Science, sem a rangos egyetemek kutatási eredményeire szívesen harapó népszerű ismeretterjesztő lapok nem hozták le a kutatócsoport eredményeit, vagy ha lehozták, a túl szép, hogy igaz legyen kategóriában helyezték el.
Az is óvatosságra int, hogy az Aging a beküldéstől, 2023. június 30-tól számítva mindössze 4 nap alatt már el is bírálta a tanulmányt, és miután átesett a szupergyors szakmai felülvizsgálaton, július 12-én meg is jelentette. Ez a gyorsaság kifejezetten szokatlan a tudományos folyóiratok elbírálási folyamatában, amelyek sokszor hónapokig, sőt évekig is elhúzódhatnak. Charles Brenner, a City of Hope orvosi kutatóintézet rák és diabétesz kutatással foglalkozó biokémikus professzora, aki korábban már többször bírálta Sinclair munkásságát, Twitter-posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy Sinclair a folyóirat társfőszerkesztője, ami magyarázhatja a viharos gyorsaságú publikálást.
Egérszöveteken vizsgáltak korábban ismert vegyületeket
Nemcsak a tanulmány megjelenésének körülményei vetnek fel fogós kérdéseket, hanem a kutatás is, amin alapul. A Futurism arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatást egér- és majomszöveteken végezték, nem élő állatokon, embereken pedig végképp nem. (Sinclair a Twitteren azt írta, zajlanak az előkészületek az emberek részvételével zajló vizsgálatokhoz, amelyek célja egy „öregedést visszafordító génterápia” tesztelése.
És hogy mi van pontosan abban a bizonyos csodaelixírben? A Sinclairék által ismertetett vegyületek az epigenetika vívmányait hasznosítják, amelynek során különféle fehérjék a DNS-szekvencia megváltoztatása nélkül hatnak a gének kifejeződésére. Ezáltal az adott molekulák újraprogramozhatják a sejteket, és így akár pluripotens őssejtekké is alakulhatnak – ezekkel kísérleteztek Sinclairék. A módszer a Shinya Yamanaka japán őssejtkutatóról elnevezett Yamanaka-faktorokon alapul; ezek kifejezetten olyan fehérjék, amelyek ösztönzik a testi sejtek indukált pluripotens őssejtekké alakulását. Ezek az embrionális őssejtekhez hasonló sejtek aztán egy szervezet bármilyen sejtjévé alakulhatnak, emiatt a regeneratív orvoslásban és az életkorral összefüggő betegségek gyógyításában is nagyon sokat várnak tőlük a kutatók világszerte.
Brenner tweetfolyamában viszont azt állítja, hogy a kutatócsoport olyan kémiai vegyületekről adott hírt, amelyekről már 10-15 éve megírták, hogy a sejteket pluripotens őssejtekké alakulásra ösztönzik. Az a hat vegyület, amelyről Sinclair és munkatársai beszámolnak, korábban már mások munkájában is feltűnt, tehát a kutatócsoport nem állt elő újdonsággal. Brenner példaként hozta fel Marc Vendrell biokémikust, aki 2012-ben írta le hasonló kémiai anyagok azonosítására szolgáló módszerét, aminek révén 11 évvel ezelőtt sikerült is ilyen vegyületet azonosítania.
Ezen kívül a biokémikus professzor hozzáteszi, hogy bár Sinclairék tanulmánya azt állítja, hogy az általuk előállított kémiai koktél nem változtatja meg a sejtek identitását, ahhoz, hogy ezt meg lehessen állapítani, egysejtes RNS-szekvenálásra lenne szükség, Sinclairék viszont csak többsejteset végeztek, amellyel ezt a kérdést nem lehet vizsgálni.
Korábbi kutatásával is lehet probléma
Ahogyan idén januárban írtuk, Brenner súlyos kritikákat fogalmazott meg Sinclairék egy másik kutatásáról is, aminek eredményei január közepén jelentek meg a rangos Cell folyóiratban. Az a tanulmány azt állította, hogy a sejtek a DNS jelentősebb hibáinak kijavításával fokozatosan elveszíthetik epigenetikai, azaz nem az örökítőanyag bázissorrendje által kódolt információjukat, és ez lehet az egyik mozgatórugója az emlősök öregedésének.
A szerzők szerint a sejtkultúrákban és egereken végzett kísérleteik bizonyítékot szolgáltatnak az öregedést az epigenetikus információ elvesztéséhez kötő hipotézisre.
Az amerikai biokémikus akkor azt írta, hogy a Sinclairék által megfigyelt, a sejtek és egerek öregedését tükröző jeleket maguk a kísérletileg létrehozott súlyos DNS-hibák, úgynevezett kettősszál-törések (double-strand breaks, DSBs) okozták, amik a sejthalálhoz vezettek.
A biológiai öregedés folyamatát, annak lassítását és esetleges visszafordíthatóságát vizsgáljuk az októberi Qubit Live-on: vezető magyar tudósokkal, kerekasztallal és bárral. A valódi kérdések és a valós tudományos válaszok. Te is kérdezhetsz, gyere el!
Sztárvendégek:
- Kubinyi Enikő UNESCO-díjas etológus, a kutyák viselkedésének és kogníciójának nemzetközi hírű kutatója,
- Szathmáry Eörs akadémikus, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus,
- Vellai Tibor fejlődésgenetikus, a DNS-metilációnak és az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának kutatója,
- Kiss Richárd rákkutató, a molekuláris onkológia, ezen belül a leukémiák és limfómák genetikai és epigenetikai hátterének kutatója.
További részletek hamarosan. Fb-esemény és jegyek itt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
