Gondozásmentes házakkal tenné fenntarthatóvá a lakhatást a magyar sztárépítész
A budai agglomeráció dölyfös villáihoz, teremgarázsos betonkúriáihoz, bányányi kővel kirakott palotácskáihoz szokott szemnek szinte fel sem tűnik a budakeszi erdő szélén álló két kockaház, ahogy első látásra abban a lakókonténerben sincs semmi különös, ami a telek bejárata előtt áll egy pótkocsialvázon. Pedig az építmények biztató jelei annak, hogy Csillebérctől légvonalban pár kilométerre, a Pilisi Parkerdő közvetlen szomszédságában a nyár végére befejeződik a fenntartható építészet egyik úttörő magyarországi kísérlete.
A két családi házat és a mobil lakást nem csak formai jegyeik különböztetik meg a szokványos építészeti megoldásoktól. A terveket jegyző Benczúr László három évtized tapasztalatával felvértezve kezdett radikális kísérletbe. Az egyebek mellett Pro Architectura, Év Tetőtere, Év Társasháza, Év Háza, Budapest Építészeti Nívódíja, Design Boom Award és Molnár Péter díjakkal elismert építész szerint ugyanis a jelenlegi építési gyakorlat technológiáját és tartalmát tekintve sem fenntartható.
„Olyan gyorsan változik a világ és benne a mi szociokulturális közegünk, hogy a korábban évszázados időtartam helyett ma már legfeljebb pár évtizedre tervezhetünk csak előre. Az is kiderült, hogy nincs szükség a felhalmozott holmik tárolását biztosító terekre, A huszadik században megszokott gyűjtögetés-felhalmozás és annak alapterületnövelő hatása az építési követelmények miatt drámaian megemelkedett költségek miatt nem fenntartható. Sokkal kisebb alapterületet foglalunk el a természetből, illetve töredékét kell fűteni-hűteni, ha lemondunk a fogyasztói társadalom által diktált tárgycunamiról. Bár megváltozott a terekhez való viszonyunk, továbbra is fontos a kényelem, aminek alapfeltétele, hogy az épület szolgálja a benne lakókat és ne a lakók szolgálják ki saját otthonukat” – mondja a projektre Next Nest néven külön vállalkozást alapító Benczúr.
Gondozásmentes övezet
A közlekedők nélküli, minden zugot kihasználó, kényelmesen funkcionális alaprajz mellett a szerkezeti csomópontok számának minimalizálása volt az első számú szempont, amihez Benczúr ragaszkodott. Valamint az, hogy a főfalakat és a tetőszerkezetet előre le lehessen gyártani a kereskedelmi forgalomban kapható 6,5 méter hosszú rétegragasztott gerendákból és a 125-ször 250 centiméteres építőlemezekből álló modulokból, amelyeket a helyszínen a kész alapra helyezve már csak össze kell szerelni.
Az utóbbi művelet miatt az építész nem kész-, hanem szerelt szerkezetű házaknak nevezi az általa tervezett épületeket, amelyeket a megrajzolásukat követő 6 hónap alatt fel is lehet építeni – feltéve, hogy az engedélyeztetési procedúra is gördülékenyen zajlik.
Az alábbi videóban látható, ahogyan a hagyományos alapozás elkészülte után a modulonként előre legyártott, a gépészeti kiállásokkal, elektromos és mindenféle más vezetékekkel és szerelvényekkel ellátott, hőszigetelt szerkezeti elemekből mindössze egy nap alatt tető alá kerül az egyik prototípus.
„Azzal, hogy a fő szerkezeti elemek nem a helyszínen, hanem egy zárt üzemben, milliméteres precizitással készülnek, minimalizálható az építési hulladék, a környezeti terhelést pedig a passzívháznyi hőszigetelés, a hővisszanyerő szellőztetés, valamint a talajszondás hőszivattyúval operáló hűtő-fűtő klíma csökkenti hatékonyan” – folytatja Benczúr. Számításaik szerint a technológia sorozatgyártás esetén a hagyományos tégla-beton az egyedi tervezés-építéshez megoldásokhoz képest jelentősen – akár felére is – redukálhatja négyzetméterenként bőven az egymillió forintos lélektani határ alatt tarthatja a bekerülési költségeket, ám ezt a hatást 5-10 prototípus elkészülte utánra prognosztizálják.
A moduláris technológia másik előnye, hogy újrahasznosíthatóvá teszi a fő szerkezeti elemeket, a gerendáktól a főfalakig. De a belső térelválasztó gipszrost lemezek és a jellemzően fa, illetve más természetközeli burkolóanyagok szintén csökkentik az épületek ökológiai lábnyomát.
Mobil lakok
A szerelt szerkezetű családi házak építészeti koncepciójához igazította Benczúr a Next Nest fiatal tervezőcsapatában építészként dolgozó Benedek fia által tervezett mobilotthonokat is.
A már gyártmányként is elérhető lak ugyan hasonlít a hasonló funkciójú konténerlakásokra, ám csak külsőleg. Az önhordó szerkezetű, részben fémlemezekkel részben fával borított, belső kétszintes lakódoboz ugyanis egyedi tervezés, ám minden részletében „futószalagos” kivitelezés eredménye.
Az összkomfortos kerekes ház mobilitásáról a 3,5 tonna összteherbírású, nagyobb személyautóval is elhúzható, közúti forgalomban is használható utánfutó alváz gondoskodik, a fenntarthatóságát pedig a minimális helyigény mellett az újrahasznosítható anyaghasználat és mellett a hőszivattyús klimatizálás szavatolja.
A Drift fantázianevű lak prototípusának belső tereit úgy tervezték meg, hogy az akár egy négyfős család hétvégi otthona is lehessen.
„Térbeli forgatókönyvírás élethelyzetekre” – foglalja össze építészeti alapvetését Benczúr. Az építész szerint ahogy a családi úgy a hétvégi ház koncepcióját is az határozta meg, hogy szakítani kívánt az évszázados gyakorlattal, ami többnyire nem a méltányolható igényekhez, hanem a vágyakhoz igazította az épületeket. Mára viszont kiderült, hogy a méretek nem növelhetők szinte a végtelenségig, és a felhasznált anyagokkal is az ökológiai fenntarthatóság figyelembe vételével kell gazdálkodni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: