A romló légszennyezettségi adatok és az erősödő antibiotikum-rezisztencia között összefüggés állhat fenn, derül ki egy, a Lancet folyóiratban frissen közölt tanulmányból. Brit és kínai kutatók közel 20 év globális adatait elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy a túlzott antibiotikum-használat mellett a levegőminőség romlása is felelős lehet az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség erősödéséért.

Az első adatok még nem alkalmasak arra, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a két tényező között, írja a Guardian. Ugyanakkor a kutatók szerint a légszennyezettség 10 százalékos növekedése hozzávetőlegesen 1.1 százalékkal növelheti az antibiotikum-rezisztenciát. A két hatás pedig együttesen már súlyos egészségügyi kockázatot jelent.

Az antibiotikum-rezisztencia becslések szerint évente 1,3 millió ember halálát okozza és bármilyen életkorú és nemzetiségű személyt érinthet. A romló levegőminőség még ennél is több halálesetért, valamint számos krónikus betegségért felelős, és a légszennyezettségnek csaknem 7,3 milliárdan vannak kitéve.

A kutatók szerint az ipari folyamatok, a fűtés és a közlekedés hatására képződő 2,5 mikrométeres apró részecskék antibiotikum-rezisztens baktériumokat és rezisztenciagéneket tartalmazhatnak és szállíthatnak a légterek között. A gének kórházakból, szennyvíztisztító- és mezőgazdasági telepekről származhatnak, az emberek pedig a szálló porral együtt belélegezhetik őket.

A 116 ország adatait elemző kutatás alapján kirajzolódó trend szerint a szállópor-koncentráció emelkedésével nőtt az antibiotikum-rezisztencia mértéke is. 2018-ban már mintegy 480 ezren halhattak meg idő előtt a légszennyezésből eredő antibiotikum-rezisztencia miatt.

Ha így folytatjuk, a légszennyezés miatt 2050-re a rezisztencia mértéke akár 17 százalékkal nőhet tovább, ami évi 840 ezer korai halálesetet jelentene.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: