A születéskor várható élettartamunknak az elmúlt száz évben tapasztalt látványos növekedése jelentős részben az antibiotikumok széles körű használatának köszönhető. Az első antibiotikumot 1928-ban fedezte fel Sir Alexander Fleming skót bakteriológus, aki ezzel nyomban forradalmasította is az orvostudományt. De nem sokkal azután, hogy 1945-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, már így figyelmeztette az emberiséget:

"A gondatlan, penicillinkezeléssel játszadozó ember erkölcsileg felelős annak az embernek a haláláért, aki egy penicillinrezisztens organizmus fertőzésébe hal bele."

Az elmúlt két-három évtizedben Fleming szavai tragikus igazolást nyertek, és az antibiotikum-rezisztencia mára a kórokozók elleni harcban szerzett előnyünk elvesztésével fenyeget. De mik azok a Gram-negatív és Gram-pozitív baktériumok? Mi az a sejtfalszintézis, és veszélyes-e az emberre annak gátlása? Miért nem rezisztens minden baktérium, mi a rezisztencia evolúciós hátránya? Vajon csak mi, emberek vagyunk felelősek a rezisztens baktériumok megjelenéséért? Hogyan oszlik meg az antibiotikumok felhasználása a klinikum és az állattenyésztés között? Miért veszélyesebb a rezisztencia kialakulásában a horizontális géntranszfer, mint a génmutációk? Miért olyan nehézkes az új antibiotikumok fejlesztése, és milyen etikai aggályokat vet fel azok klinikai vizsgálata és a tesztelése? Mik azok a multirezisztens szuperbaktériumok, és melyek közülük a legveszélyesebbek?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől.

Hallgass bele ezekbe is:

Mennyi C-vitamint szedjünk?

Darwin démonai podcast 2023. március 16.

Miért van szükségünk antioxidánsokra? És mi az összefüggés a káros oxigéngyökök és a fogak kihullását okozó skorbut között? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Az emberi evolúció gyorsabb, mint valaha

Darwin démonai podcast 2023. január 17.

Az evolúció bizonyítékai a csökevényes szervek, amikből az emberben is találunk párat. De biztosan csökevényesek, és vajon el fognak tűnni? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Mindannyian hibridek vagyunk: az emberi DNS neandervölgyi és gyenyiszovai géneket is rejt

Darwin démonai podcast 2022. november 10.

A ma élő állatok nagy többségét is hibridek alkotják: ezek a háziállatok. De mitől lesznek egyes hibridek sikeresek? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.