Megvan a meleg víz ellenszere: a hideg
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az atlanti lazac és más hidegkedvelő fajok számára egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás – akkorát, hogy a Yale Egyetem egy tavaly megjelent összefoglalója szerint egyes lazacfajtákat rövidesen már a kihalás fenyegetheti. Nem csak a tenger, a folyók is melegednek, amin tovább ront az olvadékvíz mennyiségének csökkenése, az aszály és persze a hőség.
A lazac mellett a pisztráng és számos egyéb faj is érintett, de Bill Taylor, az Atlanti Lazacszövetség elnöke szerint ezek a halak a legérzékenyebbek a változásra: egy darabig megpróbálnak hidegebb területekre húzódni, de egy idő után már nem lesz hova menniük.
Erre a problémára próbált megoldást találni a kandai Dalhousie Egyetem két kutatója, akik a halak migrációs mintáit vizsgálták. A korábbi kutatásokból kiderült, hogy a melegebb vízből a lazacok a természetes módon hűvösebb részek felé igyekeznek.
Mesterséges halhűsöldék
Kathryn Smith és Barret L. Kurylyk szerint ez jól is van így, de a korábbi kutatásokban csak a természetes módon hűvösebb vizek szerepét vizsgálták, nem kísérleteztek azzal, hogy ilyen menedékeket alakítsanak ki az állatok élőhelyein. Smith és Kurylyk feltalálták a hideg vizet.
A kutatók 9 fokos vizet pumpáltak a folyóba, és megvizsgálták, hogy hogyan reagálnak rá az abban élő halak. Az így létrehozott zóna akár 20 fokkal is hűvösebb lehetett, mint a környező víz. A hűvösebb víz főleg a halivadékokat vonzotta, de amikor a folyó hőmérséklete megközelítette a 30 fokot, több kifejlett példány is menedéket keresett a hűvösben.
A kutatók ezután egy föld alatti csatornát ástak, amiben a folyó vize magától is lehűlhetett, igaz, nem olyan jelentős mértékben, mint amikor egy kútból pumpálták a folyóba a vizet. A legmelegebb nyári napokon ezeket a helyeket is gyakrabban keresték fel a halak, mint a meleg vizet.
Smith szerint a kísérletek azt bizonyítják, hogy a hűsölőhelyek működnek, bár kérdés, hogy hogyan lehet energiahatékonyan fenntartani őket, ahogyan az is, hogy mennyire lenne belőlük szükség ahhoz, hogy az atlanti lazacot meg lehessen menteni a pusztulástól.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A felmelegedés átalakítja az éttermek kínálatát
Elúsznak a halrajok, át kell variálni az étlapot. Az USA nyugati partján a tintahal és a szardínia válthatja a lazacot.
Nemcsak fenntarthatóbb lenne, de a globális éhezést is csökkenthetnénk, ha több kagylót és moszatot ennénk marha és csirke helyett
10 éven belül akár 166 millió alultáplált embernek jelenthetne megoldást, ha hozzájuthatna vízi élőlényekből származó élelmiszerekhez – írja Jurecska Laura környezetkémikus a Másfélfok klímapolitikai blogon megjelent cikkében.
Élve főnek meg a lazacok a hőhullám miatt felmelegedett amerikai folyókban
A Columbiába és mellékfolyóiba szaporodni visszatérő halakon először sebek és gombás foltok jelennek meg, majd a hőstressz következtében elpusztulnak. A vizek felmelegedéséről a klímaváltozás mellett a folyó áramlását megtörő gátak is tehetnek.