Válságban a harmadik világot ellátó ukrán gabonatermelés, és nem igazán látszik a kiút
Az Európai Tanács októberi összegzése szerint Ukrajna gabonatermelése idénre 29 százalékkal esett vissza a korábbi évek átlagaihoz képest. A Nemzetközi Gabonatanács számításai alapján az ukrán gabona- és olajnövényágazat veszteségei 2023-ban meghaladhatják a 3,2 milliárd dollárt a magas logisztikai költségek, valamint az üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése miatt, miközben az ország 2021-ben még közel 12 milliárd dollár értékben exportált gabonát.
Az APK-Inform ukrán agrárgazdasági tanácsadó cég előrejelzése szerint Ukrajna így 34,7 millió tonna gabonát – ebből 13 millió tonna a búzát és 19 millió kukoricát – exportálhat a 2024. június végéig tartó szezonban.
Agrárháború
A Qubit által megkérdezett agrárpiaci szakértők szerint ez a visszaesés jelentős szerepet játszott abban, hogy október elején megszülethetett az a megállapodás, amely újra lehetővé tette az ukrán exportgabona lengyelországi tranzitját, miután Lengyelország – Magyarországgal és Szlovákiával egy időben – áprilisban importtilalmat rendelt el annak behozatalára.
A Magyarországon április 19-én életbe lépett és nemzeti hatáskörben meghosszabbított, jelenleg is érvényben lévő tilalom hivatalos indoka az volt, hogy a 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió ellehetetlenítette a hagyományos tengeri szállítási útvonalakat, az Európai Unió pedig megnyitotta a határait, ám ahelyett, hogy az ukrán termés a világpiacra került volna, a termés egy jelentős része a kelet-európai termelőket sújtó gabonadömpinget okozott.
A magyar Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az orosz inváziót megelőzően összesen évi 40-50 ezer tonna volt a Magyarországra érkező import Ukrajnából, de 2022-ben már elérte a 2,5 millió tonnát a gabona és olajosnövény behozatala, amiből 1,8 millió tonna volt a közvetlen, 0,7 millió tonna pedig a más országokon keresztül történő beszállítás. Az idén április közepétől érvénybe lépett magyar tilalom előtt a 300 ezer tonnás havi mennyiség volt az átlagos behozatal. A Farm Europe az elérhető nyilvános adatok alapján másfél hónapja úgy kalkulált, hogy 2022-ben és 2023-ban
- Magyarországra 2,336 millió,
- Lengyelországba 3,869 millió,
- Szlovákiába 821,5 ezer,
- Romániába 2,477 millió,
- Bulgáriába pedig 307,1 ezer tonna
ukrán gabona érkezett, illetve érkezik.
Az ENSZ világpiaci adatbázisa szerint míg az Európai Unió (EU) legnagyobb mezőgazdasági termelői közül Lengyelországba és Romániába korábban alig vagy egyáltalán nem érkezett gabona Ukrajnából, 2022-re drámaian megváltozott a helyzet. Az ukrán gabonaexport Romániába, Lengyelországba, Magyarországra és Szlovákiába a 2021-es összesen 24 millió dollárról egyetlen év alatt 2,4 milliárd dollárra emelkedett.
Raskó György agrárközgazdász szerint a legfrissebb becslések az Ukrajna által exportálható összes gabona-, olajos- és fehérjenövényre 46-47 millió tonnás exportot jeleznek előre a 2023–2024-es gazdasági évre. Ez a mennyiség továbbra is jelentős, de jóval elmarad a háború előtti években megszokott 65 millió tonnás szintekhez képest. Az exportálható mennyiséget a dunai és a román tengeri kikötők, valamint a szárazföldi tranzitfolyosók kapacitása erősen befolyásolhatja. Az sem mellékes, hogy a 2022 szeptembere és 2023 májusa között havonta 2,5-4 millió tonnát kitevő uniós gabona- és olajosnövény-import 2023 májusa után havi 1,6-1,7 millió tonnára csökkent, mivel akkorra elfogytak a 2021-es ukrán termésből származó beszorult készletek.
Gabonafrontok
Az orosz katonai invázió azért fejthet ki drasztikus hatást a globális élelmiszerpiacokra, mert a legtermékenyebb termőföldek egy részével rendelkező Ukrajna a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre.
Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO statisztikái szerint a háború kitörése előtt Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország után az ukrán búzatáblákról kerül külföldre a legnagyobb mennyiség a gabonából.
A háború előtt Ukrajna mezőgazdasági exportjának mintegy 90 százalékát tengeri úton szállította. Az exportot megakadályozó orosz blokád nyomán az EU alternatív szállítási útvonalakat, úgynevezett szolidaritási folyosókat jelölt ki, az ENSZ és Törökország pedig a fekete-tengeri gabonakezdeményezéssel átmenetileg, közel egy évre elérte a kikötők blokádjának feloldását. Aztán Oroszország 2023 júliusában felmondta a megállapodást. A kisebb kikötők és a kelet-európai vasútvonalak korlátozott szállítási lehetőségei így megsokszorozták a logisztikai költségeket, ráadásul a kikötők lezárása az importált üzemanyag, a vetőmag, a műtrágya és a mezőgazdasági gépekhez szükséges pótalkatrészek árának erőteljes emelkedéséhez is vezetett.
Ennek következtében az ukrán Agrártanács (Всеукраїнська Аграрна Рада) a Qubitnek megküldött adatai szerint a búza átlagos tonnánkénti termelési költsége 2023-ban 146 dollárra rúghat, miközben az átlagos eladási ár alig 102 dollár. Idén még a napraforgó- és repcetermesztés is veszteséget termel, és csak a szójabab kecsegteti némi nyereséggel az ukrán gazdákat. Emiatt jövőre tovább csökkenhetnek a vetésterületek is.
Mindennél beszédesebb, hogy az Európai Tanács már idézett októberi összegzése szerint míg 2021-ben közel 17 millió hektáron vetettek tavaszi terményeket az ukrán termelők, a következő évben 22 százalékkal, mintegy 2,8 millió hektárral csökkent ez a terület, ami azt jelenti, hogy tavaly tavasszal Belgium méretű szántóterület maradt a harcok miatt parlagon.
Élelmezési kilátások
A FAO adatai szerint az invázió előtt Ukrajna területének 55 százaléka szolgálta a szántóföldi gazdálkodást, az agráriumban pedig a lakosság 14 százaléka dolgozott, előállítva az ország exportbevételének mintegy 45 százalékát, ami 2022-ben 22,2 milliárd dollárt jelentett.
A posztszovjet térség közgazdasági folyamataira rálátó Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint az agrárexportból származó bevételek ugyan jelentős tételt jelentenek az ukrán költségvetésben, de a negatív tendenciák alapján korántsem kecsegtetnek jóléttel.
Ráadásul beigazolódtak azok a korai előrejelzések, amelyek szerint az ukrajnai háború súlyosbítja a globális élelmezésbiztonságot: nagyobb népességük ellenére az alacsony és közepes jövedelmű országok a korábbi gabonaexport kevesebb mint ötödét kapták meg 2023-ban. Az Economics Observatory friss elemzése szerint ennek tudható be az is, hogy az élelmiszerárak még mindig felfelé törnek sok fejlődő országban – 2023 márciusában például már 24 százalék fölött járt az éves élelmiszerár-infláció Nigériában, Afrika legnagyobb gazdaságában.
A cikk elkészítését a Science+ támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: