Kenyérkrízissel fenyeget a háború miatt leálló ukrán búzaexport

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A küszöbön álló gabonaválság rémképét már hetekkel az orosz katonai invázió előtt felvázolták a Bloombergnek a tőzsdei elemzők. Február 24-én, a háború kitörésének napján a New York Times arról írt, hogy a világjárvány, a termelők növekvő költségei és a kedvezőtlen időjárás miatt 2020 áprilisa és 2021 decembere közötti 80 százalékos emelkedés után nemcsak a búza világpiaci átlagára szökhet az égbe, de fel kell készülni a tartós hiányra is. 

Az orosz agresszió első napjától eltelt két hétben közel 60 százalékkal emelkedtek a búza tőzsdei határidős jegyzései, de a szakértők szerint a krach akkor üthet be igazán, ha a hadműveletek és a harcok az idei aratáskor is tartanak még Ukrajna területén. Háborúban ugyanis nemcsak a sikeres betakarítás kétséges, de a lerombolt közlekedési, főként vasúti infrastruktúra és a kikötők lezárása miatt a szállítás is ellehetetlenül. 

Ez azért lényeges, mert Ukrajna a világ egyik legnagyobb búzaexportőre. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, a FAO legfrissebb statisztikái szerint Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország után az ukrán búzatáblákról kerül külföldre a legnagyobb mennyiség a gabonából. 

Grafika: Qubit

Kenyérhiány

Az exportra kerülő, tavaly 16,6 millió tonnát kitevő ukrán búza zöme élelmezési célt szolgál. A vásárlók elsősorban a közel-keleti és észak-afrikai országok. 2021-ben 2,65 millió tonna Indonéziába, 2,36 millió Egyiptomba, 1,55 Törökországba, 1,2 Pakisztánba került, de még Szaud-Arábia is több mint félmillió tonnát importált.  A humuszanyagokban gazdag, termékeny csernozjom (feketeföld) talajú ukrán szántóföldeken megtermelt búzából a FAO adatai szerint 2019-ben Egyiptom 3,65 milliárd dollár értékben importált, megelőzve Indonéziát (664,5 millió dollár), Bangladest (418,6 millió dollár), Törökországot (207,4 millió dollár) és Tunéziát (195,5 millió dollár). 

„Elképesztő, hogy a Földközi-tenger medencéjének déli területeinek élelmezése milyen nagy mértékben függ az ukrán, és a háborúval szintén megszakadó orosz szállítmányoktól” – mondta a Qubitnek Raskó György agrárközgazdász. Tunézia például a bulgur vagy a kenyérliszt alapanyagául szolgáló gabona 60 százalékát ebből a két forrásból fedezi, Egyiptomban az arány már eléri a 75-80, Libanonban pedig a 90 százalékot is. Nem véletlen, hogy az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetősége már a háború kitörésének napján közleményt adott ki, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a búzán kívül a kukorica- és a napraforgótermesztésben is globális szereplőnek számító két ország konfliktusa az éhezéssel és az alultápláltsággal küzdő régiókat sújtja. 

Őszi búza aratása 2019-ben az ukrán fővárostól északra fekvő csernyihivi régióban (Чернігівська область)Fotó: ANATOLII STEPANOV/AFP

Ha a tengeri és a vasúti szállítás lehetséges is volna, a kivitel azért sem lehetséges, mert – mint a Reuters is hírül adta – az ukrán kormány a március első napjaiban tilalmat rendelt el rozsra, árpára, hajdinára, kölesre, cukorra, sóra és hústermékekre, március 9-én pedig a búza- és a kukoricaexportot is leállította.  

Raskó szerint az ukrán és orosz forrás elapadása nyomán keletkező hiány pótolható, de csak évek alatt, így az érintett országok saját erőből csak részben tudják beszerezni a lakosság ellátást fedező mennyiséget, és nem csupán a csillagászati árak miatt. Raskó egyébként úgy tudja, hogy a tavalyi termésből még 9 millió tonna búza és 16 millió tonna kukorica áll kiszállításra várva az ukrajnai raktárakban.

Európai hatások 

„Mivel Magyarország is jelentős mennyiségben exportál búzát, a hazai ellátást nem veszélyezteti az ukrán-orosz háború” – mondta a Qubitnek az agrárközgazdász. Raskó szerint ugyanakkor azzal, hogy a háború végéig szinte bizonyosan szünetel az ukrán, de az orosz export is, szinte biztosra vehető a kenyérgabona és a búzaliszt árának folyamatos emelkedése: „Ugyanez várható minden olyan élelmiszer esetében, amelyhez korábban alapanyagként vagy takarmányként ebből a két országból importált terményt használtak”.

Példa erre a Consorzio Agrari d'Italia olasz agrárérdekképviselet március 8-án kiadott közleménye, amely szerint a háború napjai alatt a bolognai árutőzsdén a közönséges búzaliszt ára 12 százalékkal emelkedett, a kukoricáé pedig 14,5 százalékkal, és csupán a kanadai importból származó durumbúza ára nem változott. Ami azért is fontos, mert a tészta- és pékáru-nagyhatalomként ismert Olaszország a kenyér és a  keksz gyártásához használt liszt 64 százalékát külföldről szerzi be. Ugyanez a helyzet az olasz gasztronómia húskészítményeinek alapanyagához szükséges takarmánykukoricával is, aminek az olaszok 53 százalékát importálják. Nem mellékes, hogy a globális kukoricaexport 17 százalékát Ukrajna és Oroszország adja. 

Grafika: Qubit

Az Európába szinte kizárólag takarmányozási célból, illetve bioetanol-gyártásra behozott kukorica pótlása megoldható, bár az élelmiszerárak ez is tovább emelik. A komolyabb problémát Raskó szerint a napraforgó jelenti. A teljes exportmennyiség felét ugyanis szintén az ukrajnai és oroszországi mezőgazdaság állítja elő, ami az előrejelzések alapján csillagászati magasságokba emeli például a már most sem olcsó napraforgókészítmények, így az étolaj az előző év elejéhez képest már így is 40 százalékkal magasabb árát. 

Amerikának a műtrágya fáj

Már a háború kitörése előtt is az egekbe szökött az őszi búza ára a világpiacon, de miután Joe Biden amerikai elnök február végi évértékelő beszédében felvázolta az orosz invázió esélyeit, a gabona ára pár nap alatt 18 százalékot növekedett az Egyesült Államokban – írta március 5-én megjelent helyzetjelentésében a Modern Farmer. Az USA-ban ugyan szintén az őszi búza teszi ki a termesztett kenyérgabona javát, de az áremelkedés nem hoz hasznot a mezőgazdaságnak, mert a tavaly learatott termést túlnyomó többségét már értékesítették a gazdák. Az árak drasztikus növekedése viszont az élelmiszerek frontján már érezteti hatását. 

A lap által megszólaltatott agrárpiaci szereplők ennél is jobban fájlalják, hogy az Ukrajna ellen indított megszálló háború, illetve az Oroszország elleni szankciók súlyosan érintik a műtrágyapiacot, amelyen az elmúlt egy évben amúgy is brutális áremelkedés zajlott. Az Egyesült Államok ez eddig is különösen érzékenyen érintette, hiszen az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági termeléshez létfontoságú kemikáliákat a termelők 80 százalékban külföldről szerzik be. 

Az orosz és ukrán export ezen a területen is jelentősnek számított a földgázból kinyert műtrágya-alapanyag, a nitrogén miatt. De eddig a szintén nélkülözhetetlen összetevőnek számító káliumot is ez a két ország, valamint az oroszokkal vállalt szövetsége miatt szintén szankcionált Fehéroroszország szállította. Az amerikai műtrágyaintézet, a Fertilizer Institute adatai szerint a globálisan értékesített kálium-karbonát 40 százaléka orosz és belorusz eredetű. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: