Egy reprezentatív kérdőíves kutatás szerint a magyarok 60 százaléka rosszul alszik, a műszeres mérések azonban arról tanúskodnak, hogy ennél sokkal rosszabb a helyzet – mondta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerda délelőtt a JYSK sajtóeseményén, és hozzátette, hogy a hétvégén esedékes óraátállítás, valamint a klímaváltozás tovább rontanak az egészséghez nélkülözhetetlen magas alvásminőségen.

Október 29-én, vasárnap éjjel egy órával korábbra állítjuk az óráinkat, és átállunk a téli időszámításra. Konszenzus uralkodik a kutatók között abban, hogy az óraátállítás megviseli az emberi szervezetet, bár a tavaszi komolyabb hatásokkal jár, mint a téli váltás. G. Németh szerint ezeknek a hatásoknak az amplitúdója egyénfüggő: van, akinél 2-3 napig érezhető az átállás, de vannak, akik hetekig rosszul érzik magukat.

Számos alvási nehézséggel küszködnek a magyarok

A Magyar Alvás Szövetség a Szinapszis Egészségkutató Kft. piackutató céggel közösen negyedik éve vizsgálja évről évre reprezentatív kutatás keretében a magyarok alvásminőségét. Idén februárban 536 felnőtt részvételével készítették el az online kérdőíves felmérést, ami egy 10-20 perces kérdéssor online kitöltését jelentette.

A sajtótájékoztatón közzétett adatok szerint az alvásminőségben romló tendencia tapasztalható. 2023-ban a lakosság 40 százaléka gondolta azt magáról, hogy kitűnően vagy inkább jól alszik, míg 20 százaléknak inkább rosszul vagy nagyon rosszul telnek az éjszakái - és ez az arány a tavalyi évhez képest nőtt.

A válaszok alapján a magyarok hétköznap átlagosan 6,8 órát, míg hétvégén átlagosan 7,6 órát alszanak. G. Németh azt mondta, a nemzetközi ajánlások szerint a felnőtteknek naponta legalább 7-9 óra alvás ajánlott, az ennél kisebb és a nagyobb mennyiség is alvásproblémákra utalhat. A szövetség elnöke szerint a válaszok alapján a magyaroknál olyan problémák merülnek fel, mint hogy nehezen alszanak el, éjjelente felébrednek, nem tudnak visszaaludni, és reggelente egyáltalán nem érzik magukat kipihentnek.

A nők rosszabbul alszanak

Érdekes a nemek közötti eltérés: G. Németh szerint a nők rosszabbul alszanak, mint a férfiak. Ez szerinte megfelel a nemzetközi trendeknek; korábbi kutatások szintén azt mutatják, hogy a nők körében másfél-kétszer olyan gyakori az álmatlanság (inszomnia), mint a férfiaknál, amit a kutatók biológiai különbségekkel, korábbi mentális problémák esetleges előfordulásával és szociológiai különbségekkel magyaráztak.

Az alvásminőséget azonban nem csupán szubjektív módon igyekeztek felmérni azzal a kérdéssel, hogy ki hogyan értékeli a saját alvását, hanem az alvásminőség mérésére szolgáló indikátorkérdéseket is feltettek. Ezekből az derült ki, hogy a magyarok mindössze 4 százalékának normális az alvásminősége, miközben 60 százalékuk súlyos vagy nagyon súlyos gondokkal küzd. Ez pedig azért fontos, mert az alvás komoly hatással lehet az egyén egészségére: az alvászavarok hosszú távú következményei közé tartozhat például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a kóros zsíranyagcsere-elváltozások, a súlyproblémák, az emésztőrendszeri problémák, a cukorbetegség és a vastagbélrák.

Gyógyteák, altatók és alvásmérés

G. Németh szerint érdekesség, hogy a problémák ellenére nagyon kevesen, mindössze a megkérdezettek 7 százaléka fordult már háziorvoshoz alváspanaszokkal, és mindössze 2 százalékuk ment alvásspecialistához.

Szignifikánsan megnőtt ugyanakkor az elalvást segítő készítményt használók aránya. A válaszadók 22 százaléka rendszeresen, míg 24 százalékuk időnként alkalmaz valamilyen alvássegítőt: leginkább gyógyteát, étrendkiegészítőt vagy vény nélkül kapható, alvást segítő gyógyszert. A megkérdezettek 11 százaléka szed rendszeresen altatót, és a radaron a homeopátiás készítmények is feltűnnek.

Érdekesség, hogy az alvásfigyelő eszközök is bekúsztak a lakosság mindennapjaiba: az online felmérés szerint a válaszadók 9 százaléka használ rendszeresen és további 9 százalék alkalmanként különféle alvásfigyelő eszközöket, alvásmérő alkalmazásokat, trekkereket, és ez az arány is valamelyest növekedett az előző évhez képest.

A poszt-covid alvásproblémákkal is jár

A felmérésben a covidról és az azzal kapcsolatos tapasztalatokról is kérdezték a kitöltőket. Leginkább a fáradékonyság, a memóriazavarok, a gondolkodás lelassulása és az alvászavarok jellemzők azoknál, akik poszt-covid tüneteket éreznek. A fáradékonyságot a kitöltők több mint 60 százaléka tapasztalta, negyedük rendszeresen és már hosszabb ideje.

Melegben nem tudunk aludni

G. Németh a arra is felhívta a figyelmet, hogy világszerte hatalmas bajok vannak az alvás mennyiségével és minőségével, és ezek a klímaváltozással és a globális felmelegedéssel is összefüggésbe hozhatók. Évente mintegy 13-15 éjszakával nőhet azoknak az éjszakáknak a száma, amikor a melegedéssel összefüggésbe hozható alvásproblémák jelentkeznek. Ennek egyik oka az lehet, hogy az éjszakák jobban melegednek, mint a nappalok, a melegebb idő pedig nehezíti az alváshoz készülődő szervezet testhőjének megfelelő csökkenését.

Egy 2022-ben megjelent, dán kutatók által jegyzett tanulmány szerint, amelyben több mint hétmillió éjszakát vizsgáltak alvásmérő karperecek segítségével 68 ország mintegy 47 ezer résztvevőjével, arra jutottak, hogy a megnövekedett hőmérsékletek növelik a nem megfelelő alvás valószínűségét. A kutatók az adatokat a helyi meteorológiai adatokhoz illesztették, és figyelembe vették az egyéni, évszakos és időbeli változások eltéréseit is. Arra jutottak, hogy az alvásveszteség az alacsony jövedelmű országok lakóinál, az idősebbeknél és a nőknél jelentősebb, mint a férfiaknál. A melegebb régiókban sem volt ez másképp, ami azt mutatja, hogy az emberi szervezet ott sem alkalmazkodik jobban a hőmérséklet növekedéséhez. A kutatók szerint a jelenlegi melegedési trendek mellett 2099-re átlagosan fejenként évente 50-58 alvásórát is veszíthetünk a klímaváltozás miatt.

Nem tudni, meddig marad az óraátállítás

Az évente kétszer esedékes óraátállítás Magyarországon is hosszú ideje vitatéma, hiszen a kutatások szerint rombolja az egészséget, és akár halálhoz is vezethet. Az amerikai alváskutatók társasága (AASM) 2020-as állásfoglalása szerint a nyári időszámítást el kell törölni. „Bizonyítékok sokasága támasztja alá, hogy a nyári időszámításra való átállás jelentős közegészségügyi és biztonsági kockázatokat rejt magában, így szív- és érrendszeri problémák fellépését, hangulatzavart vagy közúti baleseteket is okozhat” – írták.

Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta, hogy az uniós tagállamok 2021-től hagyjanak fel az óraátállítással, és minden ország saját hatáskörében döntsön róla, melyik időszámítást választja véglegesen – a Qubit olvasóinak többségének akkori válaszai alapján egész évben a nyári időszámítást választaná. G. Németh szerint a világjárvány és az ukrán háború lesöpörte a napirendről az óraátállítást: a parlament gazdasági bizottsága néhány nappal ezelőtt leszavazta a kérdés napirendre vételét, sőt az alvásszövetség elnöke szerint valószínűleg még jövőre sem fogják érdemben tárgyalni a kérdést.

G. Németh azt mondta, érdemes figyelembe venni az alváskutatók eredményeit a kérdés megvitatásakor, de azt is, hogy a magyarok többsége által preferált nyári időszámítás esetén télen a gyerekeknek még sötétben kezdődne meg az iskola, így azt is meg lehetne fontolni, hogy esetleg fél 9 után vagy 9-kor kezdődjön a tanítás.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: