Egyszerre áldás és átok első generációs diplomásnak lenni ma Magyarországon
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Qubit podcast legújabb epizódjában Durst Judit, Nyírő Zsanna és Bereményi Ábel szerkesztésében idén nyáron a Gondolat Kiadónál megjelent A társadalmi mobilitás ára című kötetről beszélgettünk. A kötetben szereplő egyes kutatásokat korábban mi is bemutattunk, így most a podcastban olyan kérdéseket vettünk elő, amelyekről eddig sem nálunk, sem máshol nem esett szó. Az adásból kiderül az is, miért olyan nehéz nem diplomás szülők gyermekeként diplomás karriert építeni, és hogy ez roma honfitársainknak még sokkal nehezebb.
De mi is az a társadalmi mobilitás, és mennyire működik itthon? Milyen tényezők segítik, és mi akadályozza? Miféle kulturális tőkéje hiányzik az első generációs diplomásoknak? Mi az az ár, amit a mobilitásért így vagy úgy, de meg kell fizetni? Mért alakult úgy, hogy ennyire a romákra fókuszál a könyv? És mi változott az elmúlt évtizedben, fel lehet-e még egyáltalán emelkedni, ki lehet-e törni a mai Magyarországon?
A podcastban Durst Judit és Nyírő Zsanna szerkesztőket, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének kutatóit, valamint Boros Juliannát, a kötet több tanulmányának szerzőjét, a Pécsi Tudományegyetem Közösségi és Szociális Tanulmányok tanszékének adjunktusát és a Katolikus Karitász Felzárkózó települések programjának Baranya megyei regionális szakmai vezetőjét faggattuk. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezette.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A kötetben szereplő kutatásokhoz a kutatók 175 interjút készítettek első generációs diplomásokkal. Közülük 105 interjúalany volt roma. A szerzők szerint ezek az emberek elképesztően sokat tesznek a saját életükben és a saját életükkel azért, hogy a romák számára nagyon is létező üvegplafon minél több romának legyen áttörhető, és végül megszűnjön. A beszélgetésből az is kiderül, hogy ez a folyamat még nagyon az elején tart, ezért ennek a 105 interjúalanynak és a hozzájuk hasonló helyzetben lévő első generációs roma diplomásoknak akkor is úttörő szerepe van egy igazságosabb társadalom elérésében, ha egyébként közülük többen nem végeznek karitatív vagy érdekvédelmi munkát, csak a saját karrierjükre és a magánéletükre koncentrálnak. Ezzel ugyanis azt mutatják a külvilág számára, hogy az üvegplafon igenis áttörhető – vélekedetek a podcast vendégei.
Hallgass bele ezekbe is:
Radó Péter a magyar oktatásról: Visszatértünk az 50-es, 60-as évekhez
A magyar iskolának sosem volt aranykora, de olyan rossz helyzetben sem volt soha, mint ami 2011 és 2015 között létrejött – mondja a Qubit legújabb podcastjában Radó Péter oktatáskutató, akivel a magyar iskoláról és az oktatáskormányzás jövőjéről beszélgettünk.
A magyar örökbefogadók pici, egészséges, fehér gyerekeket szeretnének
Nyugaton a befogadáson van a hangsúly, nálunk a saját gyereket akarják pótolni az örökbe fogadó szülők – aztán szembesülnek a valósággal. A Qubit podcastjában Szilvási Lénával, az SOS Gyermekfalvak munkatársával beszélgettünk az örökbefogadásról.
Az ukránok az életüket áldozzák azért, hogy bekerüljenek az EU-ba, és döbbenten látják, mi zajlik az EU-tag Magyarországon
A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programot tavaly indította a CEU a háború elől elmenekült és az ottmaradt ukrán diákoknak. A Qubit Podcast legújabb adásában a fő szervező, Trencsényi Balázs történész mesél tapasztalatairól.
