Az etnikai kisebbségek és a munkásosztály felülreprezentáltsága az élsportban, így a professzionális labdarúgásban nem a sport kivételes mobilizáló képességének eredménye, hanem éppen az alacsony társadalmi mobilitás, az egyenlőtlenség és a szélesebb értelemben vett diszkrimináció következménye.
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.
Ha ma valaki Magyarországon rossz családi vagy lakóhelyi környezetbe születik, szinte semmi esélye nincs a felzárkózására. Egy friss pécsi kutatás épp azt vizsgálja, hogy milyen motivációk és támogatások azok, amik ebben a lehetetlen helyzetben is esélyt teremthetnek.
Mi köze a társadalmi helyzetnek ahhoz, hogy az egyén mennyire elégedett saját életével? Hogy jön ide az oktatás, a szegregáció és a szabad iskolaválasztás? Kende Ágnes előadása május 10-én, a Pszichoterápia folyóirat 18. konferenciáján hangzott el.
Minek tulajdonítható az 1970-ben alapított, a hazai felsőoktatás egyik csúcsintézményének számító szakkollégium sikere? Aki válaszol: Chikán Attila és Ilyés Márton, A Rajk Szakkollégium modellje című, frissen megjelent kötet szerzői.
Mi ma a felemelkedés ára, és kik fizetik meg? A Qubit podcast legújabb adásából kiderül, miért nehéz nem diplomás szülők gyermekeként diplomás karriert építeni, és hogy ez roma honfitársainknak még sokkal nehezebb.
A gazdagok egyre inkább csak gazdagokkal házasodnak, a diplomások is csak egymás között keresik a párjukat, ami tovább csökkenti az egyébként is alacsony szintű társadalmi mobilitást, és hozzájárul a rendiesedéshez.
Az amerikai fiatalok többsége jóval kevesebbet keres, mint annak idején a szülei. A Harvard sztárközgazdásza, aki szerdán veszi át a Rajk Szakkollégium díját, bebizonyította, hogy az ok a társadalmi mobilitás csökkenésében keresendő.
A társadalmi különbségek alapvetően befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, és ez a serdülőkorra válik igazán nyilvánvalóvá – derül ki az OECD friss, az oktatási méltányosságot és befogadást elemző jelentéséből.
Az első generációs diplomások gyakran komoly lelki árat fizetnek a társadalmi mobilitásért. Miközben úgy érzik, hogy elárulták a közösséget, ahonnan származnak, és bűntudatuk van, az új világba is nehezen tudnak beilleszkedni: meggyűlik a bajuk a nyelvével, a kulturális kódjaival és a vicceivel is.
A november 17-i Közös utakon című konferencián neves német előadók mutatnak be különféle migrációs narratívákat a Goethe Intézet szervezésében, a Társadalomtudományi Központ monstre nemzetközi konferenciáján pedig a társadalmi mobilitás hiányát és a transznacionális migráció kérdéseit tisztázzák a kutatók. Médiapartner a Qubit.