Az ukránok az életüket áldozzák azért, hogy bekerüljenek az EU-ba, és döbbenten látják, mi zajlik az EU-tag Magyarországon
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
– Az ukránok a saját kultúrájukról akartak többet tudni. Tanultak valami teljesen mást, viszont a háború miatt hirtelen nagyon fontos lett nekik a saját identitásuk, a történelmük, a fizikai és kulturális határaik. Az, hogy ki ennek a közösségnek a tagja, ki nem a tagja, és ki milyen nyelven beszélget egymással – mondja Trencsényi Balázs, a Közép-európai Egyetem (CEU) történészprofesszora, a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért ingyenes egyetemi program egyik ötletgazdája és fő szervezője a Qubit podcast legutóbbi adásában. (A CEU-t egyébként oktatási programjai miatt épp a héten minősítette nemkívánatos szervezetnek az orosz főügyészség.)
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A 2022 tavaszán induló és online működő, szemeszterekre lebontott programban mára már több száz ukrán diák vett részt. A kurzusok négy tudományterületet járnak körbe: történeti és identitáskérdések, európai integráció és jogállamiság, társadalmi mozgások és a háború kontextusa és a kulturális örökség kérdései.
Emellett több tucatnyian jöttek el a Budapesten megszervezett téli és nyári egyetemekre. Hogyan értékelte az ukrán diákcsoport, amikor magyar civilek meséltek nekik az itthoni helyzetről? Trencsényi szerint „látszott a döbbenet az arcukon, hogy ők azért áldozzák az életüket, hogy bekerüljenek az Európai Unióba, és itt van egy ország, amelyik benne van az Európai Unióban és nemhogy nem él a szabadságával, hanem minden pont ugyanúgy néz ki, mint amit ők az orosz társadalomról gondolnak. Ahogy a civil szervezetek aktivistái elmesélték nekik, hogy néz ki a magyar államhatalom és a civil társadalom viszonya, az pont ugyanolyan volt, mint amit ezek az ukrán diákok tudtak előzetesen arról, hogy Oroszországban hogyan működik ez a dolog.”
Az adásban olyan kérdések is felmerülnek, minthogy mit tudnak kezdeni ukrán diákok egy herszoni, zsidó származású tudománytörténész előadóval, aki egész életében Moszkvában és Szentpéterváron tanított, majd amikor kitört a háború, tiltakozásból elhagyta az országot és nyugati száműzetésében újratanulta az ukránt. Hogyan tudtak részt venni az órákon tavaly télen az áramkimaradásokkal és súlyos légi támadásokkal sújtott kelet-ukrajnai térségekből? Hányféle igazság létezik a bináris szembenállások mögött? Hogyan formálódik az ukrán identitás, amikor a keleti és nyugati térségekben élő, korábban semmilyen kapcsolatban nem álló ukrán egyetemisták először találkoznak intellektuális környezetben? Mit tanulhatnak a délszláv háború tapasztalataiból, és mit jelent a szolidaritás?
A Qubit podcastját kollégánk, Kende Ágnes vezette.
A podcast elkészítését a Science+ támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
„Mindenkinek megvan a maga frontja, legyen az háború, egyetem vagy munka”
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Nehezen figyel a tanulásra az ukrán gyerek, ha azt sem tudja, él-e még a fronton harcoló apja
Ukrajna 13 ezer iskolájának legalább egynegyede súlyosan sérült vagy megsemmisült a háború alatt, de a lerombolt intézmények mellett az online oktatás és a harcok okozta lelki traumák is hosszú távú hatással lesznek a diákok kognitív és tanulási készségeire.
Az ukrajnai menekült gyerekeknek nem felzárkóztatásra, hanem pozitív élményekre lenne szükségük az iskolában
Az ukrajnai menekült gyerekek egy ezer sebből vérző iskolarendszerbe csöppentek Magyarországon, és Németh Szilvia oktatáskutató szerint a traumatizált gyerekeknek a biztonságot nyújtó közeg mellett arra lenne a legnagyobb szükségük, amire a magyar diákoknak is: hogy az iskola pozitív élmény legyen.
Az alkotás kulcsfontosságú az Ukrajnából Magyarországra menekült gyerekek poszttraumás tüneteinek enyhítésében
Hogyan tudják feldolgozni a gyerekek a háborús traumát, és segít-e nekik, ha közben iskolába, óvodába járnak? A Cordélia Alapítvány gyerekpszichológusaival és terapeutájával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy miért nem csak nyelvi akadályai lehetnek a hazai intézményekbe való beilleszkedésnek.
