Az ukránok az életüket áldozzák azért, hogy bekerüljenek az EU-ba, és döbbenten látják, mi zajlik az EU-tag Magyarországon
– Az ukránok a saját kultúrájukról akartak többet tudni. Tanultak valami teljesen mást, viszont a háború miatt hirtelen nagyon fontos lett nekik a saját identitásuk, a történelmük, a fizikai és kulturális határaik. Az, hogy ki ennek a közösségnek a tagja, ki nem a tagja, és ki milyen nyelven beszélget egymással – mondja Trencsényi Balázs, a Közép-európai Egyetem (CEU) történészprofesszora, a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért ingyenes egyetemi program egyik ötletgazdája és fő szervezője a Qubit podcast legutóbbi adásában. (A CEU-t egyébként oktatási programjai miatt épp a héten minősítette nemkívánatos szervezetnek az orosz főügyészség.)
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A 2022 tavaszán induló és online működő, szemeszterekre lebontott programban mára már több száz ukrán diák vett részt. A kurzusok négy tudományterületet járnak körbe: történeti és identitáskérdések, európai integráció és jogállamiság, társadalmi mozgások és a háború kontextusa és a kulturális örökség kérdései.
Emellett több tucatnyian jöttek el a Budapesten megszervezett téli és nyári egyetemekre. Hogyan értékelte az ukrán diákcsoport, amikor magyar civilek meséltek nekik az itthoni helyzetről? Trencsényi szerint „látszott a döbbenet az arcukon, hogy ők azért áldozzák az életüket, hogy bekerüljenek az Európai Unióba, és itt van egy ország, amelyik benne van az Európai Unióban és nemhogy nem él a szabadságával, hanem minden pont ugyanúgy néz ki, mint amit ők az orosz társadalomról gondolnak. Ahogy a civil szervezetek aktivistái elmesélték nekik, hogy néz ki a magyar államhatalom és a civil társadalom viszonya, az pont ugyanolyan volt, mint amit ezek az ukrán diákok tudtak előzetesen arról, hogy Oroszországban hogyan működik ez a dolog.”
Az adásban olyan kérdések is felmerülnek, minthogy mit tudnak kezdeni ukrán diákok egy herszoni, zsidó származású tudománytörténész előadóval, aki egész életében Moszkvában és Szentpéterváron tanított, majd amikor kitört a háború, tiltakozásból elhagyta az országot és nyugati száműzetésében újratanulta az ukránt. Hogyan tudtak részt venni az órákon tavaly télen az áramkimaradásokkal és súlyos légi támadásokkal sújtott kelet-ukrajnai térségekből? Hányféle igazság létezik a bináris szembenállások mögött? Hogyan formálódik az ukrán identitás, amikor a keleti és nyugati térségekben élő, korábban semmilyen kapcsolatban nem álló ukrán egyetemisták először találkoznak intellektuális környezetben? Mit tanulhatnak a délszláv háború tapasztalataiból, és mit jelent a szolidaritás?
A Qubit podcastját kollégánk, Kende Ágnes vezette.
A podcast elkészítését a Science+ támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
