Borsodban találtak rá a világ első ősmajomlábnyomaira
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsótelkes lelőhelyén megtalálták a világ legelső ismert fosszilis majomlábnyomát – jelentette be Kordos László geológus és paleontológus november 17-én reggel, a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán.
Bár a dinoszaurusz- és ősemberlábnyomok láttán azt hihetnénk, hogy más állatok, például ősi majmok lenyomataival is tele vannak a paleontológiai nyilvántartások, Kordos elmondta, hogy eddig a világon még sehol máshol nem került elő kihalt, nem emberszabású majomhoz tartozó lábnyom, „pedig ezek a nyomok rendkívül sok információt adnak az egykor élt állatok mozgásáról. Segítenek megfejteni azt is, hogy milyen állomásokon keresztül fejlődött ki az emberekre jellemző két lábon járás képessége.”
Az alsótelkesi lelőhely csak néhány kilométerre fekszik a Rudapithecus nevű főemlősfaj felfedezése miatt ismert rudabányai ásatások helyszínétől. A magánkézben lévő alsótelkesi gipszbányában már 1993 óta végeznek rendszeres ásatásokat, és Kordos László irányításával 2021-ben és 2022-ben különös formájú, a szakértők szerint egyértelműen ősmajmoktól származó kéz- és talpnyomokat fedeztek fel.
Az ősmajmok négy lábon közlekedtek, járás közben teljes tenyérfelületük érintette a talajt, a talpuk viszont csak félig, mert elsősorban ujjaikra támaszkodtak. Bár ujjaikon már körmöt viseltek, életmódjuk miatt azok rendszerint hegyesek voltak, és inkább karmokra hasonlítottak. Ezek a majmok általában a folyó- és tópartok nedves homokjában és az agyagosabb, növényekkel benépesített területeken kerestek táplálékot, mind a négy lábukat használva.
A közepes termetű állatok a fákon is gond nélkül közlekedtek, mozgásuk a mai makákókéhoz hasonlított. A lábnyomok valószínűleg a Mesopithecus nem egyedeihez tartoztak, amelyek egykor egész Eurázsiában elterjedtek. A nyomok körülbelül 8 millió évesek lehetnek, Kordos szerint az ősmajmok ekkor váltották fel Rudabánya térségében a 10 millió évvel ezelőtt megjelent emberszabású majmokat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Újra felfedezett lábnyomok írják át a két lábon járás kialakulásának történetét
Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.
153 ezer éves a legrégibb ismert emberi lábnyom
Egy dél-afrikai kutatócsoport az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével határozta meg több megkövesedett lenyomat pontos korát.
Sok millió éves madárnyomot találtak Új-Zélandon
Az ősmadár 12 millió évvel ezelőtt élt Új-Zélandon. Soha ilyen régi moanyomot nem találtak még a Földön.