Olyan bolygóra bukkant a James Webb, ahol esőként hull a homok az égből
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A NASA James Webb űrteleszkópjával végzett megfigyelések során felfedeztek egy bolygót, ahol a homokszemek eső formájában hullanak. A WASP-107b nevű égitest a Földtől 200 fényévnyire, a Szűz csillagképben található, és korábban azért keltette fel a csillagászok figyelmét, mert óriási mérete ellenére nagyon könnyű – ezért vattacukorbolygónak is nevezik.
A bolygót először 2017-ben pillantották meg, de most a légkörén átszűrődő csillagfény mérésével a légkörében keringő gázokról is többet tudtak meg a kutatók. A Neptunuszéhoz hasonló tömegű, de a Jupiter méretét közelítő WASP-107b légkörében vízgőz és kén-dioxid jelenlétét észlelték, ami a csillagászok szerint égett gyufa szagát kölcsönözheti a bolygónak.
Forradalmi mérésekkel most először egy másik bolygó felhőinek kémiai összetételét is meg tudták állapítani: a WASP-107b felhőiben szilikátos homokot azonosítottak. A bolygó léköre a földi vízkörforgáshoz hasonlóan működik, de a benne keringő homok halmazállapota a szilárd és a gáznemű között váltakozik.
Az alacsonyabb, 1000 Celsius-fokot közelítő légköri szintről felszálló szilikátgőz lehűlésével mikroszkopikus homokszemcsék alakulnak ki, amíg az ezekből alkotott felhők elég sűrűvé válnak ahhoz, hogy a homok elkezdjen visszahullani az alsóbb rétegekbe, ahol újra gázneművé válik. „Ködös porfelhőket kell elképzelni, ahol a homokrészecskék rendkívül nagy sebességgel áramlanak körbe, másodpercenként több kilométert haladva” – mondta a kutatást vezető Leen Decin, a Leuveni Katolikus Egyetem asztrofizikusa.
A James Webb űrtávcső egyik fő feladata a távoli bolygók légkörének elemzése, hogy az élet jelenlétére utaló gázokat keressen bennük. A WASP-107b nem tartozik az ilyen szempontból ígéretes bolygók közé, hiszen az 1000 fok körüli éghajlata sem túl barátságos, és emellett még szilárd felszíne sincs.
A cél inkább a Föld méretű kőzetbolygók légkörének megfigyelése lenne, ám ez jóval nagyobb kihívást jelent: ha az ilyen exobolygóknak van is légkörük, az általában vékonyabb és sűrűbb. Ennek ellenére a WASP-107b-ről gyűjtött adatok is azt jelzik, hogy a Webb kiváló mérési arzenállal rendelkezik, így a legjobb esélyt jelenti arra, hogy potenciálisan lakható kőzetbolygókra bukkanjon.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Életre utaló jeleket talált egy exobolygó légkörében a James Webb űrtávcső
Szén-dioxid és metán is van a K2-18b légkörében, a NASA pedig megerősítette, hogy dimetil-szulfid is akad a 120 fényévnyire található exobolygón.
Víz jelenlétét észlelte a James Webb űrtávcső egy közeli bolygórendszerben
A tőlünk 370 fényévre található PDS 70 bolygóképző korongjában szilikátokat és vízgőzt is találtak, amelyek együtt képesek lehetnek a Földhöz hasonló bolygókat alkotni.
Az exobolygók légkörének vizsgálatával a nem túl távoli jövőben felfedezhetünk egy életet hordozó bolygót
Egyre pontosabban tudjuk mérni a csillagok fényességének változását, és ez megágyazott az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb tudományos forradalmának, több ezer Naprendszeren kívüli bolygó észlelésének, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője.