Szegedi kutatók szerint a TBC jelentősen felgyorsíthatta a neandervölgyiek kihalását
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A 35 ezer évvel ezelőtt Közép-Európa területén élő neandervölgyi populáció alkonyát jelenthették a Magyarország területén található Subalyuk-barlangból előkerült maradványokon azonosított tuberkulózis (tbc) fertőzések – írja a Live Science.
A Tuberculosis folyóiratban még decemberben megjelent – itt és itt olvasható – két tanulmány nem kevesebbet állít, minthogy az észak-magyarországi Bükk-hegység jól ismert őskori lelőhelyéről előkerült embermaradványok legújabb vizsgálatával sikerült azonosítani a gümőkor fiziológiai jeleit és biomarkereit. Az évezredeken át emberi és állati menedékként szolgáló barlang bejáratának közelében talált csontokat korábban egy felnőtt nő és egy 3-4 év körüli gyerek maradványaiként azonosították, a Szegedi Tudományegyetem biológiai antropológusait a tagjai közt tudó nemzetközi kutatócsoport ezeket vizsgálta meg a legkorszerűbb módszerekkel.
A maradványok 2023 elején végzett radiokarbon kormeghatározása szerint a gyerek nagyjából 33-34 ezer évvel ezelőtt, a nő viszont korábban, körülbelül 37-38 ezer évvel ezelőtt hunyt el, de mindketten a neandervölgyiek alkonyának tartott időszakban éltek.
A Szegedi Tudományegyetem Pálfi György vezette antropológiai kutatócsoportja mindkét neandervölgyi csontmaradványaiban azonosította a Mycobacterium tuberculosis fertőzésének jeleit, azokat az egyedi elváltozásokat, amelyeket az orvostudomány a TBC szövődményeiként tart számon.
A diagnózist a Birminghami Egyetem kutatócsoportja egy másik módszer erősített meg. Ők a maradványokból vett csontmintákban archeogenetikai módszerekkel keresték a kórokozó nyomait. A PCR-alapú spoligotyping nevű, a TBC-diagnosztikában használt eljárás és a z úgynevezett lipid biomarker analízis is pozitív eredményt hozott, vagyis a morfológiai mellett a biomolekuláriós metódus is kimutatta a a gümőkort. Ezek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a tuberkulózis a késő pleisztocén idején, hozzávetőleg 36-39 ezer évvel ezelőtt bizonyítottan jelen volt Közép-Európában.
A nagytestű állatokban, különösen az európai bölényekben előforduló tbc-re utaló bizonyítékok arra utalnak, hogy a neandervölgyiek tőlük kapták el a TBC-t. A tuberkulózis közvetlen egészségügyi kockázatként és a zsákmányállat-populációk megtizedelése miatt is jelentős veszélyt jelentett.
A kutatócsoport következtetése szerint eredményeik alátámasztják „annak lehetőségét, hogy a tuberkulózis hozzájárult a neandervölgyiek kihalásához”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Állatról emberre terjedő kór okozhatta egy neandervölgyi halálát
Az 1908-ban előkerült ötvenezer éves csontok alapján a kutatók eddig azt hitték, hogy a hatvan év körüli neandervölgyit ízületi gyulladás kínozta, egy friss elmélet szerint azonban brucellózis végzett vele, ez okozta a csontjain az elváltozásokat.
A húst megették, a vért és a csontot nem szerették a neandervölgyiek
Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.
Csökkenő genetikai sokszínűségük miatt halhattak ki a neandervölgyiek
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.