Az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói két magyarországi helyszínen végeztek részletes összehasonlító elemzéseket, hogy a vadvirágos területek állapotának, valamint a vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok jelenlétének vizsgálatával megtudják, miként befolyásolja a beporzók jelenlétét az egybefüggő vadvirágos mezők és a különálló virágos sávok telepítése – olvasható a MATE március 10-én a beporzók napján kiadott közleményében.

Kiderült, hogy a telepített vadvirágos területek a talajban lévő magokból további fajokkal is kiegészültek, a növények terjeszkedése és növekvő fajgazdagsága pedig a várakozásoknak megfelelően elősegítette a beporzó-közösségek gyarapodását is. Azt is megállapítottuk, hogy a vadvirágos területek a vadméhek számára a homogén (nagyrészt szántókból álló) környezet szomszédságában különösen vonzóak voltak, ám egyedszámuk és fajgazdagságuk minden területen évről évre és évszakról évszakra nőtt.

A Sárospataki Miklós tanszékvezető egyetemi docens és Kovács-Hostyánszki Anikó tudományos főmunkatárs témavezetésével Bihaly Áron által folytatott doktori kutatás keretében végzett kísérletek alapján a kutatók arra következtettek, hogy „a vadvirágos területeket mindenképpen érdemes több éven át fenntartani, azok telepítésekor pedig minél inkább törekedni kell a vadvirágok fajgazdagságának maximalizálására, hogy a teljes szezonban folyamatosan legyen a területen legalább néhány virágzó növényfaj, ami képes kielégíteni a beporzók szükségleteit”.

A hatékonyabb védelem érdekében a kutatók változatos őshonos magkeverékek használatát szorgalmazzák, továbbá olyan kezelési technikákat javasolnak, amelyek segítenek meghosszabbítani a virágzási időszakot. Eredményeik alapján a telepítéshez főleg olyan növényeket érdemes választani, amelyek a beporzók számára kritikusnak számító középnyári időszakban virágoznak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Évi 5 milliárd euró profitot köszönhet a beporzóknak Európa, mégsem vigyázunk rájuk

Vajna Tamás tudomány 2023. október 10.

Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.

Milyen növények és gazdálkodás vonzza leginkább a méheket és a többi beporzót?

Qubit.hu tudomány 2020. április 30.

A Szent István Egyetem április 30-án, a méhek napján ismertetett kutatása szerint a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdálkodás van a legjobb hatással a beporzó rovarokra.

A szántóföldek közé telepített biodiverzitás-szigetek a termésnek is jót tesznek

Vajna Tamás tudomány 2021. július 6.

Az Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági parcellákon zajló kísérletsorozatában a szántók közé ékelt fél hektáros réteket hoztak létre a Duna-Tisza közén honos növénytársulásokból. Az élőhely által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások a beporzás mellett a kártevők elleni védekezést is segíthetik.