Alacsony kockázatot jelent az európai lakosságra az A(H5N1) madárinfluenza, ami az Egyesült Államokban szarvasmarhák között zajló járványkitörésért felel – közölte kedd este a Qubit kérdésére az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a jelenleg rendelkezésükre álló információk alapján. Azoknál, akik fertőzött állatokkal érintkezhetnek, a rizikót alacsonytól közepesig terjedőre értékelik.

Ahogy hétfői cikkünkben összefoglaltuk, virológusok szerint hónapok óta terjedhet amerikai tejgazdaságokban élő tehenek között az A(H5N1), aminek ártalmatlan darabkáit már minden ötödik, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által vizsgált tejből kimutatták. A fertőzéseket a vírus 2.3.4.4b csoporthoz sorolt változatai okozzák, amik 2020-ban indultak globális terjedésnek, és hatalmas pusztítást végeztek európai, észak-amerikai, valamint dél-amerikai madár- és emlőspopulációkban.

Kérdésünkre a hivatal megerősítette, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA), az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az amerikai járványügyi központtal (CDC) és európai partnerszervezeteikkel folyamatosan nyomon követik a helyzet alakulását, és a beérkező információk alapján értékelik az aktuális helyzetet.

Az ECDC azt állítja, hogy azt a konkrét genetikai változatot (genotípus), ami az amerikai szarvasmarhák fertőzéseit okozza és egy embert is megbetegített, még nem detektálták Európában, és arról sem tudnak, hogy európai tehenek A(H5N1)-el fertőződtek volna meg.

„Az emlősökre történő folytatódó átterjedés aggodalomra ad okot, mert megnövelheti a vírus emlősökhöz történő alkalmazkodásának kockázatát” – írták. A vírus eddig még „madárszerű” maradt, vagyis erősen a madarak sejtfelszíni receptorait preferálja, és nem az emlősökét, és semmi nem utal arra, hogy adaptálódott volna az emberek közötti terjedéshez.

A jelenleg madarakban keringő A(H5N1) vírusok az ECDC szerint bizonyították, hogy képesek evolúciós lépéseket tenni az emlősökhöz történő adaptációra, valamint reasszortációra, amikor egyidejű fertőzések esetén különböző influenzavírusok genetikai szegmensei kicserélődnek, és új vírusokká kombinálódnak. Eddig ilyen reasszortációkat csak madárszerű altípusoknál figyeltek meg, és azok emberi vagy sertésinfluenza vírusokkal nem kombinálódtak, amik veszélyesebb változatok kialakulásához vezethetnének.

„Az emberi populáció várhatóan immunológiailag fogékony lesz a madárinfluenza vírusokra, ezért, ha a vírus képes lesz tartósan emberről-emberre átadódni, gyorsan terjedésnek indulhat” – írták. Az ECDC szerint ezért folyamatosan figyelni kell a madárinfluenza vírusokat, mert evolúciójukon vagy reasszortációjukon keresztül létrejöhet egy olyan törzs, ami újabb influenzapandémiával fenyegetheti az emberiséget.

Az A(H5N1) először 1997-ben, Hong Kongban bukkant fel, és az azóta eltelt közel három évtizedben szórványosan okozott emberi fertőzéseket, amiknek közel 50 százaléka volt halálos kimenetelű.