Átírja az élet eredetéről alkotott eddigi elképzeléseket a Csendes-óceán fenekén talált „sötét oxigén”

2024. július 23.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A Csendes-óceán felszíne alatti 4-6 kilométeres mélységben, Mexikótól egészen Hawaiig mintegy 6 millió négyzetkilométeres sávban húzódó Clarion-Clipperton-zóna (CCZ) mangánban, kobaltban, nikkelben és más ritkaföldfémekben gazdag különleges tengerfenéki törésvonal.

A mélytengeri bányászat által veszélyeztetett különlegesen sokszínű faunájáról ismerhető mélytengeri területre hosszú idő óta rendszeres expedíciókat indít a Skót Tengertudományi Szövetség (SAMS) geokémiai kutatócsoportja. A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn, július 22-én megjelent tanulmányukban ismertetett eredményeik azonban a korábbiaknál is váratlanabb, a földi élet eredetéről szóló elméleteket átíró szenzációval szolgálnak – írja a Live Science.

A skót kutatócsoport szerint ugyanis az óceán fenéken ritkás mezőket alkotó úgynevezett polifémes rögök a tengervíz elektrolízisével oxigént termelnek. A komplexebb földi élet alapfeltételének számító molekuláris gáz detektálását elsőre, de még másodikra is mérési hibának vélték a kutatók, akik a kozmológiai mintára sötét oxigénként hivatkoznak a kémiai elemre, amelynek koncentrációja fény, gy fotoszintézis nélkül is meglepően magasnak bizonyult a vizsgált 3-6 ezer méteres mélységben.

A Clarion-Clipperton-zóna tengerfenéki fémrögei egy korábbi felvételen
Fotó: ROV KIEL 6000, GEOMAR (CC BY 4.0)

A kutatók szerint a vas és mangán mellett a 21. századi elektrotechnikai eszközökben használt cériumot is tartalmazó polifémes rögökben az elektrolízishez szükséges elektromos áram a fémionok közötti elektromos potenciálkülönbségből fakadhat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel

Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel

Vajna Tamás tudomány 2020. szeptember 21.

Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.