Akár 40 napos aszályok is jöhetnek az évszázad végére
„Az optimista és a közepes szcenárió szerint a 2041-2060-as időszakban gyakrabban fordulhatnak elő extrém hosszú száraz időszakok; (...) a pesszimista esetben az évtizedek során egyre nagyobb területen várható gyakoribb extrém hosszú száraz időszak július és szeptember között, tehát az aszályveszély egyre súlyosabb lehet” – olvasható abban a Másfélfokon csütörtökön megjelent elemzésben, amely a Kárpát-medencére váró hidrometeorológiai jövőt járja körbe.
Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, illetve adjunktusa a rendelkezésre álló megfigyelési és modelladatok alapján háromféle lehetőséggel számol az elkövetkező évtizedekre. A szerzők a 3 milliméter alatti napi csapadékösszegű egymást követő száraz napok (consecutive dry days, CDD) maximális számának várható alakulását vizsgálták.
A szerzők a 2041-2060-as, a 2061-2080-as, valamint a 2081-től 2100-ig tartó időszakokra vonatkozó előrejelzéseiket a tudományterület általánosan elfogadott klímaforgatókönyvei alapján készítették el. Eredményeik azt mutatják, hogy az aszálykockázat legfeljebb az azonnali kibocsátás-csökkentéssel kalkuláló (RCP2.6) szcenárió megvalósulásakor csökkenne, de már a 21. század közepétől jelentős emisszió-visszafogással számoló (RCP4.5) menetrend is erősen rontana a jelenlegi helyzeten, míg a klímakárosító gyakorlat töretlen folytatását feltételező (RCP8.5) pesszimista forgatókönyv brutális jövőt vetít előre.
Az optimista szcenárió esetén nem várható jelentős változás, ám amennyiben „az RCP4.5-öt vesszük figyelembe, akkor a 2041-2060-as és a 2061-2080-as időszakokban a CDD növekedése valószínűsíthető, az index értéke az ország középső részein meghaladhatja a 25 napot, a 21. század végére azonban ismét alacsonyabb értékek jelennek meg. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a forgatókönyv szerint 2040 körül kezdődik az üvegházgáz-kibocsátás jelentősebb csökkentése” – olvasható az elemzésben.
A szerzők szerint a pesszimista esetben ugyan a 2041-2060-as évtizedben nem valószínűsíthető nagyobb változás a jelenlegi értékekhez képest, azonban a következő időszakban (2061-2080) már 25-30 napos folyamatos szárazságot vetítenek előre a szimulációk szinte a teljes Közép-Magyarország régióban és az északkeleti határszélen. „A 2081-2100-ra valószínűsíthető értékek az ország középső és északi területein már meghaladják a 30 napot, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között. Továbbá a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön is 25 nap feletti egybefüggő száraz időszakok várhatók, 20 nap alatti érték pedig csak néhány, a nyugati határszélen található pontban valószínűsíthető” – állítja Kiss és Pongrácz.
A pesszimista forgatókönyv mentén a 21. század végére várható viszonyokat felvázolni hivatott szimulációk szerint a közép-magyarországi régióban, az észak-magyarországi régió keleti felén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20 évből legalább 5 évben, vagyis átlagosan minden negyedik évben kell számítani extrém hosszú egybefüggő száraz periódusra a júliustól szeptemberig terjedő három hónapban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: