A felmelegedés 2001 óta megháromszorozta az északi tűlevelű erdők leégésével felszabadult szén-dioxid mennyiségét

2024. október 21.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A University of East Anglia (UEA) vezette átfogó nemzetközi kutatás frissen publikált eredményei szerint az északi félteke erdőtüzeinek széndioxid-kibocsátása 2001 óta 60 százalékkal emelkedett, az éghajlatváltozást leginkább megsínylő északi boreális, vagyis a fajszegény tűlevelű erdei ökoszisztémákban pedig megháromszorozódott az ebből a forrásból a légkörbe került mennyiség – írja a Science Daily a Science-ben megjelent tanulmányra hivatkozva.

Mint ismert, az északi boreális flóra-övezet Eurázsiában és Észak-Amerikában az északi sarkkör mentén húzódik: Svédországon, Finnországon, Norvégián és Oroszországon át érintve Kazahsztán és Japán északi részét, valamint Alaszkát és Kanadát. A nemzetközi kutatócsoport az elmúlt negyedszázad – hasonló környezeti, emberi és éghajlati körülmények között bekövetkezett – erdőtüzeinek mintázatait vizsgálta.

Tűzoltó Jakutföldön 2021 augusztusában
Fotó: IVAN NIKIFOROV/Anadolu Agency via AFP

A gépi tanulással operáló mesterséges intelligencia segítségével végzett adatelemzés egyértelművé tette, hogy az erdőtüzek gyakorisága és kiterjedtsége közvetlenül összefügg a hőhullámokkal, aszályokkal beköszöntő leírható felmelegedési folyamattal, amelynek sebessége az északi régiókban kétszerese a globális átlagnak. A tanulmány szerzői szerint az elmúlt két évtizedben nemcsak az erdőtüzek kiterjedése, hanem súlyosságuk is aggasztóan növekedett: 2001 és 2023 között 50 százalékkal megemelve az egységnyi területről a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Zombitüzeket éltet a klímaváltozás Szibériában

Zombitüzeket éltet a klímaváltozás Szibériában

Qubit.hu tudomány 2020. szeptember 28.

A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.