A tasmán tigris, vagy erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus), egy kutya nagyságú állat, hátán tigrisszerű csíkokkal és merev, a kenguruéhoz hasonlatos farokkal. Tasmániában, Ausztráliában és Új-Guineában volt őshonos, kisebb-nagyobb állatokra vadászott, és magányos életet élt. Múlt időben. Ugyanis a 20. század során a vadászat, az élőhelyeinek elvesztése és a létért való versengés miatt kihalófélben volt, az utolsó ismert példány 1936-ban pusztult el, fogságban.

Most azonban úgy tűnik, lehetségessé vált az erszényes farkas feltámasztása és újbóli megjelenése.

A visszatérés a Melbourne-i Egyetem tudósainak erőfeszítései, a Colossal Biosciences nevű cég képességei és egy 110 éves, tartósított állatfej genetikai hozzájárulása révén valósulhat meg – részletezi a Forbes magazin cikke.

A Colossal két éve jelentette be, hogy partnerséget kötött a Melbourne-i Egyetem Andrew Pask által vezetett Thylacine Integrated Genetic Restoration Research (TIGRR) nevű genetikai kutató intézetével. Pask és csapata már szekvenálta az erszényes farkas genomját egy 108 éves, múzeumban őrzött példányból kinyert DNS segítségével. 2022 elején közzétették az állat kromoszóma szintű genomjának összeállítását, így betekintést nyerhettünk a genetikai felépítésébe, ami elengedhetetlen a feltámasztáshoz.

Ekkor jött a legszerencsésebb felfedezés, éppenséggel nem a laboratóriumban és nem a vadonban, hanem a Melbourne-i Múzeum egyik szekrényének mélyén. Ahogy erről a Qubit is beszámolt, egy megcsonkított erszényes farkas feje több mint egy évszázadon át megmaradt egy nagy üvegnyi etanolban. Ez segített most a kutatóknak abban, hogy visszaszerezzék a megőrzött RNS-molekulákat, és teljes genetikai képet kapjanak az állatról. Mára a csapat képes volt szekvenálni a genomot, amely több mint 99,9 százalékban teljes, és már csak 45 hiányosságot kell pótolni.

Ha a hiányosságokat pótolták, a csapatnak egy helyettesítő állatot kell használnia, hogy az erszényes farkas újra életre keljen. Ebben az esetben egy bizonyos erszényes egérfaj felel meg a szerepre. A DNS-ét kivonják és módosítják, amíg az megegyezik az erszényes farkaséval. A genetikai anyagot ezután egy egér embrióba ültetik át, és az első farkast életre kelthetik.

A Colossal szerint ennek a csúcsragadozónak a visszahozása segíthetne fenntartani a táplálékláncban alatta lévő élőlények sokféleségét. Azonban a feltámasztott tasmán tigris bevezetése egy olyan ökoszisztémába, amely nélküle fejlődött ki, beláthatatlan következményekkel járhat. Tasmánia jelenlegi csúcsragadozója, a tasmán ördög (Sarcophilus harrisii) már most is súlyos állománycsökkenéssel néz szembe, az erszényes farkas újbóli megjelenése pedig nem tenne jót a túlélési esélyeinek.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!