Egy magyar etológus szerint a nyelvi képességek csökkenéséhez vezethet a túlzott kisgyermekkori okoseszköz használat
A nyelvi képességek csökkenéséhez és beszédértési zavarokhoz vezethet a túlzott okoseszköz használat kisgyermekek körében – állítja egy magyar etológus, akivel nemrég a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) készített interjút.
Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén kollégáival az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát, valamint azt vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorolt a gyermekek társas készségeinek fejlődésére a covidjárvány. Az MTA 2021 nyarán hirdette meg a pandémia utóhatásainak kutatását célzó pályázatát, aminek célja, egészségügyi, társadalmi, kulturális területeket érintő problémák feltárása és azokra adható válaszok megfogalmazása volt.
A szakemberek szerint pont az volt eddig kevéssé ismert, hogy a járványt övező korlátozások, lezárások és társadalmi változások milyen hatást gyakoroltak a legérzékenyebb fejlődési szakaszban lévő óvodáskorúakra. Pogány és munkatársai ezért azt vizsgálták, hogy a gyermekek a szigorú korlátozások alatt, majd ezek feloldása után szabadidejükben mennyit használtak okoseszközöket. A kutatók azt találták, hogy az óvodások a korlátozások alatt többet ültek a tévé előtt, és gyakrabban használtak tabletet és okostelefont, amiken elsősorban mesefilmeket és videókat néztek.
„Az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzó véleménye az, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások vagy akár a 3 évvel ezelőtti óvodások” – mondta az MTA-nak Pogány Ákos, aki ezért az okoseszközök által kínált vizuális ingert teszi felelőssé.
Pogány szerint a szülők zöme nem is tud róla, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros. „Azt látja, hallja a médiában, hogy úgyis ez a jövő, hogy úgyis el kell sajátítani a digitális készségeket. Egy túrót. Senki nem tud semmit, egy hatalmas kísérlet zajlik” – állítja a szakember, aki szerint ennek az eredményét akkor látjuk majd, ha ezek a gyerekek felnőnek és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani, ami szerinte „jóval nehezebb vagy sokaknak akár lehetetlen is lesz majd”.
Arról, hogy milyen hatást gyakorol a gyermekekre és tinédzserekre az okostelefon, valamint közösségi média használat, évek óta tudományos vita zajlik. Jonathan Hadit amerikai szociálpszichológus a legismertebb proponense annak a nézetnek, hogy a közösségi média káros hatást gyakorol tinédzserek mentális egészségére, és a jelenlegi, virtuális élményeket előtérbe helyező környezhet inkompatibilis az egészséges gyermekkori fejlődéssel.
Mások, mint Peter Etchells, az angliai Bath Spa Egyetem pszichológus professzora az okoseszközök káros hatásai körüli aggodalmat korábbi, technológiaellenes morális pánikokhoz hasonlította. Vannak olyan szakemberek is, akik amellett érvelnek, hogy a mentális egészségi problémák tinédzserek körében mérhető növekedésének okai komplexebbek és árnyaltabbak.
Laurence Steinberg, a philadelphiai Temple Egyetem pszichológiai és idegtudományi professzora nemrég a Guardiannek azt nyilatkozta, hogy a szakirodalom a kérdésben inkonklúzív. „Egyes kutatások találtak nagyon gyenge összefüggést a közösség média használat és [tinédzsereket érintő] mentális egészségi problémák között, de a legtöbb kutatás nem képes megkülönböztetni az ok-okozatot” – mondta. A szakember szerint a problémát inkább a személyes interakció hiánya jelentheti, és nem az okostelefon használat.
Az Ausztrál szenátus mindezek ellenére november végén megszavazta azt a törvényjavaslatot, ami 16 év alattiaknak megtiltaná a közösségi média használatát. A törvény, ami legkorábban 2025 végén léphet életbe, 50 millió ausztrál dollárra büntetné azokat a techcégeket, amik nem tartják be a szabályozást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
