Hétezer éves agyagfigurára bukkantak Kuvaitban, ami első ránézésre úgy néz ki, mint egy humanoid földönkívüli – írta meg kedden a LiveScience. A lelet különlegességét az adja, hogy ez az első ilyen szobor, amit valaha Kuvaitban vagy a régióban találtak – a furcsa ábrázolási stílus viszont elterjedt volt az ókori Mezopotámiában, és megmagyarázáshoz nincs szükség elrugaszkodott teóriákra.

A kis méretű, finoman megmunkált agyagfejet ferde szemek, lapos orr és megnyúlt koponya jellemzi. A leletet a Kuvait északi részén található Bahra–1 lelőhelyen találták meg, ami az Arab-félsziget egyik legősibb, i.e. 5500-tól 4900-ig lakott településének adott otthont. A területen ekkor az Ubaid-kultúrához tartozó emberek éltek, ami Mezopotámiában alakult ki, és jellegzetes kerámia művészetéről, köztük furcsa agyagfiguráiról ismert.

„Az agyagfigura felfedezése totális meglepetés volt az egész csapatnak, mivel ez volt az első ilyen, ami előkerült, nemcsak az eddig, a Bahra–1 lelőhelyről származó 1500 kis méretű tárgyból, hanem a Perzsa-öböl ezen régiójából” – mondta Agnieszka Szymczak, a Varsói Egyetem régésze, aki a mostanihoz hasonló típusú leletek feltárását vezeti a lelőhelyen.

Azt már sikerült megállapítani, hogy a szobor mezopotámiai (ami nagyjából a mai Iraknak és Szíriának feleltethető meg), és nem a Perzsa-öböl nyugati partjának közelébem előforduló agyagból készült. Az Ubaid emberek más, Perzsa-öböl menti újkőkorszaki társadalmakkal éltek együtt, és a területet egyfajta ősi olvasztótégellyé tették, mondta Szymczak. Ezeknek az embereknek és kultúráiknak az ütközése a szakember szerint a kultúrcsere csomópontokat alakított ki, és ennek a kulturális cserének voltak a részei az agyagfigurákhoz hasonló műalkotások is.

Az Ubaid-kultúra agyagfiguráit néha „gyíkfejűnek”, „kígyószerűnek”, vagy „madárszerűnek” is nevezik. Az újonnan előkerült leletet Szymczak szerint szimbolikus jelentés itathatja át, még akkor is, ha az a lelőhely egy hétköznapi részéről került elő, és nem sírokból, mint Mezopotámiában. Az agyagfigurák szokatlan formájának megmagyarázására több hipotézis is született. Az egyik szerint a szobrok mesterséges koponyatorzításra utalnak, ami Mezopotámiából előkerült koponyamaradványok alapján előfordult az Ubaid társadalomban. Ez feltehetőleg az adott egyén valamilyen társadalmi csoporthoz, közösséghez vagy kultúrához történő tartozását fejezte ki.