Az Antarktisz óriási jéghegy-leszakadásai nem feltétlenül a klímaváltozás következményei
Az antarktiszi szélsőséges jéghegy-leválások új elemzése nem mutat feltétlen összefüggést az éghajlatváltozással. Ehelyett rávilágít a gyakori, kisebb események jelentőségére a jégtakaró csökkenése és instabilitása szempontjából – számol be Livescience.
Az Antarktisz jege gyorsan olvad, és ennek részben az éghajlatváltozás az oka. Az olyan szélsőséges események, mint amilyen a 2017-es, 5800 négyzetkilométeres, A-68-as jéghegy kialakulása volt, destabilizálhatják a jégtáblákat. Az ilyen események azonban ritkák és ez megnehezíti a tudósok számára, hogy megjósolják őket, és megértsék, milyen kapcsolatban állnak az éghajlatváltozással.
Az éghajlatváltozás és az antarktiszi nagy jéghegyek kialakulása közötti lehetséges összefüggések feltárása érdekében egy új kutatás a kontinens legnagyobb jéghegyeinek hosszú távú elemzését végezte el. Mivel az ilyen nagy jéghegy-leszakadások ritkák és egyenetlenül oszlanak el, a kutatók kis adathalmazokra szabott statisztikai megközelítéseket alkalmaztak, és az efféle események gyakoriságában bekövetkező változásokat keresték.
Az 1976 és 2023 között, évenként kialakult, legnagyobb jéghegyre összpontosítottak, ezeknek a jéghegyeknek a felszíne elérte akár a 11 ezer négyzetkilométert is. A tanulmányból kiderül, hogy a legnagyobb jéghegyek felszíne az idő múlásával kissé csökken, és hogy az éghajlatváltozás növekvő hatása ellenére a szélsőséges jégtakaró-törések, szakadások kockázata nem nőtt.
Mivel a vizsgált időszakban az éghajlat melegedett, viszont éves szinten a legnagyobb jéghegy területe nem nőtt, az eredmények arra utalnak, hogy ezek nem feltétlenül az éghajlatváltozás közvetlen következményei – írják a szerzők. Más munkák azonban azt állítják, a kisebb jégtakaró-törések száma az idők során megnövekedett. A mostani kutatás rávilágít ezeknek a kisebb eseményeknek a szerepére az antarktiszi jég elaprózódzásában – írják a szerzők, akik szerint tehát az antarktiszi éghajlatváltozás okozta jégveszteség fő forrását a gyakoribb, de kisebb jéghegy-képződések jelentik.
Nem jósolják a szélsőséges jéghegy-leválások gyakoriságának növekedését, modelljük alapján évszázadonként egyszer lehet ilyesmi, az azonban nagyjából Svájc méretű (38 827 négyzetkilométer) lesz.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: