Tizenévesek agyi vizsgálata cáfolni látszik a kapudrog-elméletet
A kábítószer-használat okai, gyökerei összetettek és nem ismerjük őket pontosan, de a függőség egyik jellemzője az ismételt használat, amely neurológiai változásokat okoz az agyban. Mivel egy anyag, például az alkohol, a nikotin, vagy a kannabisz használata igen gyakran megelőzi más, keményebb drogok használtát, sokan ok-okozati összefüggéseket véltek felfedezni ezek között, olyanféle elméletekben, mint amilyen a kapudrog-hipotézis. Ez az elképzelés azonban erősen vitatott, és ahogy a szerhasználatról egyre többet tudunk, a kutatók kezdték megérteni, hogy az embereknek lehet egyfajta „közös hajlamuk” a szerekkel kapcsolatban, és hogy a szerhasználatot számos tényező befolyásolja.
Egy december végén közzétett tanulmány serdülők agyának képalkotó eljárásokkal készült eredményeit elemezte azelőtt és azután, hogy először kipróbálták az alkoholt, a nikotint vagy a kannabiszt, és a kutatók felfedtek egy olyan tényezőt, amely befolyásolhatja, hogy egyes emberek rendszeres szerhasználatba kezdenek-e, vagy sem – adja hírül a Salon.
A JAMA Network Open című szaklapban megjelent írás szerint Alex Miller, a tanulmány vezető szerzője, az Indiana University School of Medicine pszichiátria adjunktusa és csapata megállapította, hogy a szerhasználatot megkezdő serdülőknél eltérések mutatkoztak bizonyos agyi struktúrákban azokhoz a gyerekekhez képest, akik nem használtak drogot. Fontos, hogy a legtöbb különbség már azelőtt fennállt, hogy elkezdték volna használni az alkoholt, a nikotint vagy a kannabiszt.
Strukturális agyi különbségeket már korábban is találtak szerhasználó embereknél, de feltételezték, hogy azok a használat hatásai. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy bizonyos különbségek már a szerhasználatot megelőzően is megvoltak. Ez a tanulmány megkérdőjelez néhány korábbi kapudrog-elméletet, mert úgy tűnik, hogy sok az olyan agyi különbség, amely egyaránt kockázati tényezője a nikotin-, az alkohol- és a kannabiszhasználatnak.
Miller szerint a vizsgálatban megfigyelt különbségek kicsik, de statisztikailag szignifikánsak voltak a nagy, közel tízezer fős mintán belül. Azoknak, akik 15 éves koruk előtt kezdtek el élni ezekkel a szerekkel, összességében nagyobb volt az agyuk, és bizonyos régiókban vékonyabb a prefrontális kéreg, mint azoknak, akik nem kezdték el a drogfogyasztást. A prefrontális kéreg felel többek közt a döntéshozatalért és az információfeldolgozásért, és egyes kutatások szerint a vékonyabb prefrontális kéreg felelős az impulzívabb viselkedésért és a kockázatos döntéshozatalért, amik összefügghetnek a szerhasználattal.
A friss eredmények némelyike szembemegy azzal, amit a kábítószer-használók agyi vizsgálatánál korábban megfigyeltek, például hogy az erős drogfogyasztás kisebb általános agymérettel, az erős kannabiszfogyasztás pedig kisebb hippokampusz-térfogattal hozható összefüggésbe. Ebben a vizsgálatban ugyanis a szerhasználat a nagyobb általános agymérettel és nagyobb hippokampusz-térfogattal mutatott összefüggést.
Fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy az ilyen anatómiai különbségekkel rendelkező gyerekek elkerülhetetlenül ki fogják próbálni drogokat – mondja Bertha Madras, a Harvard Medical School pszichobiológia-professzora, aki nem vett részt a tanulmányban. Tucatnyi kockázati tényező befolyásolja, hogy valaki drogot használ-e, beleértve a genetikát, a szerekhez való hozzáférést és a születés előtti környezetet, de olyan befolyásoló tényezők is lehetnek, mint például a kockázatos viselkedésre való hajlam, vagy a tizenévesek felfogása arról, hogy mennyire káros a szerhasználat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: