Valóban sokat romlott a nyáron Budapesten a közbiztonság, vagy inkább csak a közérzet változott meg valamiért? Mi történik épp az utcákon? Győri Péter közgazdász-szociológust, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnökét a fővárosi közterületeken megjelenő konfliktusokról faggattuk.
A zombiként viselkedő kristályozók budapesti inváziójával a politikusok ingerküszöbét is elérte a krízis, ami szinte minden szempontból különbözik a korábbi klasszikus drogproblémáktól. De mit művel az emberi szervezettel a kristály?
A kormány által tervezett új rendszer egyik legfontosabb próbaköve, hogy képes lesz-e úgy bevonni a rendőrséget az ellátórendszer munkájába, hogy közben a szerhasználókkal való találkozás ne szükségszerűen a büntető igazságszolgáltatás felé vezessen. Ha erre nincs működő válasz, akkor a közösségi rendészetből legfeljebb közösségibb rendőri jelenlét lesz.
Legalábbis az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének szennyvízelemzésen alapuló friss jelentés szerint.
A casus belli, a heroinnál is erősebb fentanil szinte csak Észak-Amerikában okoz egészségügyi és közbiztonsági vészhelyzetet. A szintetikus stimulánsok, illetve a jó öreg kokain térhódítása inkább adhatna okot aggodalomra.
Egy kutatás olyan agyi jellegzeteségeket talált a fiataloknál, amelyek a drog- és alkoholhasználókra jellemzők, de már a szerhasználat előtt is megvoltak – ez valamilyen alapvető hajlamra utal.
A március 18-tól április 30-ig elérhető kérdőív modulokra bontva vizsgálja a szocio-demográfiai jellemzőket, a szerhasználati mintázatokat, a kábítószerekhez való hozzáférést, valamint a koronavírus járvány hatásait a szerhasználatra.
Az esetek többségében az ember akarja azt, amit szeret, és szereti azt, amit akar, csakhogy a függőségeknél a két rendszer működése szétválhat, így a valaki egyre erősebb vágyat érezhet olyan dolgok iránt, amelyek egyre kevesebb örömet okoznak neki. Egy kérdőív kitöltésével most bárki hozzájárulhat az ELTE Pszichológiai Intézetének vágykutatásához.