Nem találsz jó színészt? Generálj egyet!
A márciusi Oscar-gála előtti legnagyobb filmes megmérettetésen, a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) gáláján négy díjat söpört be A brutalista című monstre alkotás, és a fiktív, magyar és zsidó származású építészt, Tóth Lászlót alakító Adrian Brody kapta meg a legjobb főszereplő díját. De ez a film nem csupán a magyar vonatkozások miatt érdekes – vágója Jancsó Dávid, producere Petrányi Viktória –, hanem amiatt is, hogy mesterséges intelligenciával javították fel Brody és a női főszereplő, Felicity Jones magyarul zajló párbeszédeit.
Nem ez volt az egyetlen AI-eszköz, amit a filmben bevetettek: generatív mesterséges intelligenciával állították elő a sztárépítész brutalista stílusában készült tervrajzokat és épületeket, amin sokan felhördültek, hiszen ezek a rajzok épp az egyediséget és az emberi kreativitást voltak hivatottak alátámasztani. De hogy lehet bármi autentikus egy fikciós játékfilmben? És ha már fikció, akkor mi a baj a mesterséges intelligencia használatával
A vita nem most kezdődött, és nem ez az egyetlen film, ahol mesterséges intelligenciát használtak, és botrány kerekedett belőle. Tom Hankset és Robin Wrightot a Here című filmben a Metaphysic Live nevű AI-eszközzel fiatalították vissza, a tavalyi „Late Night with the Devil” című horrorfilmbe néhány generatív AI-kép került be, amin kiakadtak a rajongók, míg a 2021-es Roadrunner című dokumentumfilmben a néhai Anthony Bourdain hangját generálták mesterséges intelligenciával, anélkül, hogy erről tájékoztatták volna a közönséget. Ez utóbbi a dokumentumfilm műfaji keretei és elvárásai miatt etikailag erősen megkérdőjelezhető. De mi a helyzet a fikcióval?
A filmesek több mint harmada használ mesterséges intelligenciát
A filmipartól egyáltalán nem idegen, hogy a legújabb technológiát próbálgassa. A digitális kamerák, a technicolor, a CGI (computer-generated imagery, vagyis számítógéppel létrehozott látvány), a digitális mozgásrögzítés (motion capture vagy mocap) mind-mind korán meghonosodtak a filmgyártásban, és segítségükkel a filmesek olyasmit tudtak megalkotni, ami korábban lehetetlennek vagy túl drágának bizonyult. Alfred Hitchcock 1958-as Vertigo című filmjének még csak a nyitó képkockái készültek animációval, de James Cameron 2009-es Avatarja már szinte teljesen CGI-technológiával készült. A filmipar már több mint 60 éve a speciális effektek bűvöletében él, ezért számítani lehetett rá, hogy a mesterséges intelligencia és főleg annak generatív formája hamar megtalálja a helyét Hollywoodban.
A McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a film-, szórakoztató és médiaiparban idénre 2,6 billió dollárra növekedhet az az összeg, amit a mesterséges intelligenciára és az azt alkalmazó innovációkra fordítanak, és ez az összeg az elmúlt években egyre dinamikusabban növekszik. Az alábbi statisztika szerint az Egyesült Államokban a filmkészítés összes fázisában jókora arányban használnak mesterséges intelligenciát, leginkább a speciális effektek, a színészek megjelenítése és hangja, az animált karakterek hangzása vagy éppen a forgatókönyvek írása terén.
Bedzsula Ádám vizuális AI-művész és kliprendező szerint ebben semmi meglepő nincsen. Mint kérdésünkre elmondta, „óriási potenciál van a mesterséges intelligenciában, hiszen a filmezés nagyon drága műfaj, mesterséges intelligencia használatával azonban pár hozzáértő ember nagyon komoly produkciót hozhat össze. Ezeknek a technikáknak egy része ráadásul a különböző munkafolyamatokba nagyon jól integrálható, így az AI már javában alakítja át a mai kor vizuális művészeinek az eszköztárát, magát a piacot és lényegében a komplett ipart.”
Forgatókönyvet ír és előre jelzi a legjobb fordulatokat
Az AI sokszor már a filmkészítés kezdeti szakaszában, a filmötlet-generálás és a forgatókönyv-írás során előkerül. A generatív eszközök megjelenése előtt, 2016-ban is készült olyan rövidfilm Sunspring címmel, amit egy az egyben algoritmus írt, és el is indította a vitát arról, hogy vajon a mesterséges intelligencia kiegészíti vagy elveszi majd a forgatókönyvírók munkáját. Ez a vita a ChatGPT és társai megjelenésével csak felerősödött, hiszen a nagy nyelvi modellek másodpercek alatt képesek ötleteket adni és minőségi szöveget generálni. Paul Schrader, Martin Scorsese Taxisofőr című filmjének forgatókönyvírója a Facebookon tette közzé, hogy elkezdett kísérletezni a ChatGPT-vel, hogy Paul Thomas Andreson, Quentin Tarantino, Ingmar Bergman vagy az ő saját stílusában adjon filmötleteket. Az eredmény lenyűgözte: a ChatGPT minden ötlete eredeti és kidolgozott volt. „Miért nézegetnék a köldöküket az írók hónapokig jó ötletekre várva, ha az AI másodpercek alatt adhat nekik egyet?” – tette fel a kérdést Schrader.
A természetes nyelvfeldolgozásra specializálódott LTX Studio szerint a forgatókönyvírás az AI egyik leglenyűgözőbb felhasználási területe a filmiparban. Ők forgatókönyvekből állítottak össze nagy adatbázisokat, hogy algoritmusaik elemezni és azonosítani tudják a visszatérő témákat, a jellemfejlődési mintázatokat és a hatékony történetmesélési struktúrákat. Több mint százezer forgatókönyvet elemezve igyekeznek előrejelezni, hogy milyen narratív elemek fogják a legjobban odaszegezni a nézőket a képernyő elé.
Nem találtál jó színészt? Generálj egyet!
A legtöbb vitát az váltja ki, amikor a filmesek a szereposztáshoz használnak algoritmusokat az emberi megérzések, intuíciók, döntések helyett. Az algoritmusokkal ugyanis adatalapúvá lehet tenni a színészek korábbi teljesítményét, a filmek fogadtatását vagy a közösségimédia-trendeket, és ezek alapján lehet rangsorolni a színészeket. Az Amerikai Filmintézet például megállapította, hogy azok a filmek, amelyekben különböző etnikumú színészek szerepelnek, nagyobb valószínűséggel teljesítenek jobban a kasszáknál, és jobb kritikai értékeléseket kapnak.
A technika arra is képes, hogy hús-vér színészek helyett virtuális szereplőket hozzon létre. „Te magad is generáltathatsz deep fake karaktereket. Korábban a karakterek konzisztenciája komoly kihívást jelentett ennek a műfajnak, de mára már ez is beérett. Szóval lehet generálni figurákat, és aztán azokból adatbázist építeni, így egy új színész vagy már meglévő színész arcát konstruálni vagy rekonstruálni. Határ a csillagos ég” – mondja Bedzsula Ádám.
A következő lépés a digitális klónok létrehozása. James Deant, aki 1955-ben halt meg autóbalesetben, már kétszer is megpróbálták feléleszteni digitális módszerekkel: 2019-ben azt jelentették be, hogy egy vietnámi háborús filmben, a Finding Jackben szerepel majd, 2023-ban pedig a Back to Eden című sci-fi készítői harangozták be ugyanezt, ráadásul az tervezték, hogy a virtuális James Deannel a virtuális valóságban, a kiterjesztett valóságban és különféle videójáték-világokban is lehet majd találkozni. Mindez komoly etikai aggályokat vet fel, onnantól kezdve, hogy mennyire kegyeletsértő egy rég halott színész arcának, beszélgetéseinek felhasználása és újraértelmezése, és még ha az örökséget gondozó család bele is egyezik, vajon biztos, hogy szívesen porszívózna egy reklámban, ahogy az Fred Astaire-rel történt.
Zavar az útjelző tábla a forgatáson? Nem baj, majd kiveszi az algoritmus!
A generatív mesterséges intelligencia mindenesetre nem áll meg a színészeknél: a megfelelő programmal könnyedén elővarázsol bármilyen kelléket vagy háromdimenziós környezetet, és Bedzsula szerint bizonyos kellékesi munkákat is kiválthat és segíthet. „Láttam már olyat, hogy felnyitnak a jelenetben egy üres táskát, ahova később lopott drágaköveket generáltattak egy programmal. De olyan is van, hogy kivesznek a mozgóképről viszonylag egyszerűen zavaró háttérelemeket, például egy útjelző táblát, ami zavarja a kompozíciót, de nem lehetett a forgatáson leszerelni. Tehát gyakorlatilag egyszerűbbé teszi a forgatási helyszín kiválasztását is.”
Napjainkban számos film készül stúdióban, zöld háttér előtt vagy különböző LED-kijelzőket használó rendszerekkel, és ezen a téren is ugrásszerű a fejlődés. „Vannak olyan programok, például a World Labs vagy a Blockade Labs, ami szöveg vagy kép alapon teremt olyan 3D környezetet, amiben lehet mozgatni a kamerát. Jelenleg megvannak a korlátai ennek a technológiának, de bizonyos esetekben jelentős összegeket lehet spórolni vagy egyes munkafolyamatokat egyszerűsíteni, kiegészíteni, ezek concept art-ra például ideális eszközök.”
Komplett filmeket is lehet alkotni kizárólag AI-eszközök használatával, amik különféle filmfesztiválokon meg is mérettethetnek egymással. Az egyik legismertebb text-to-video generátor, a Runway idén már harmadik éve rendezi meg AI-filmfesztiválját. Bedzsula további példaként említette a Rock Paper Scissors című anime filmet, amit egy hét alatt raktak össze hárman.
Utómunkálatok: vágás, effektek, hangok
Az AI tehát szinte az összes munkafolyamatba beilleszthető, leginkább mégis az utómunkálatok idejét és költségeit szokták lerövidíteni le a különféle algoritmusokkal felboostolt vágóprogramok, a hangzást és látványt segítő eszközök. „Már van olyan lehetőség, hogy ha nem elég hosszú a felvételed, akkor utólag meg tudod nyújtani a jelenetet. A Premiere Pro vágóprogrammal szöveges prompt alapján tudsz még tartalmat generálni az adott jelenethez” – mondta Bedzsula, aki hozzátette, hogy már olyan programok is vannak, amik segítenek a vágóknak elővágni a nyers felvételeket vagy optimalizálni a kép- és hangminőséget.
És ha már a hangnál tartunk, az egyik legfejlettebb AI-eszköz a hangklónozás, amit mára előszeretettel használnak a mozifilmekben is: az egyik idei Oscar-esélyes alkotás, az Emilia Pérez című musical egyik főszereplőjét alakító transznemű színésznő, Karla Sofía Gascón énekhangját mesterséges intelligenciával javították fel. Cyril Holtz, a stáb egyik munkatársa tavaly a cannes-i filmfesztiválon azt mondta, hogy muszáj volt megnövelni Gascón hangterjedelmét, ezért egy ukrán szoftvercég, a Respeecher programját használták arra, hogy a színész énekhangját összemossák egy francia popsztár, Camille hangjával, aki a film betétdalait írta.
A brutalista magyar párbeszédeit szintén a Respeecherrel javították fel. A vágó, Jancsó Dávid korábban a Red Shark News-nak azt mondta, hogy a magyar nagyon különleges nyelv, és bár Brodynak és Jonesnak segítettek gyakorolni a kiejtést, és ők jól megoldották a feladatot, szerették volna beszédüket annyira tökéletesíteni, hogy a magyar anyanyelvűek se hallják a különbséget. Először megpróbálták a színészek beszédét az utómunkálatok során megszerkeszteni, de a magyar nyelv sajátosságai, különösen a magánhangzók, kifogtak rajtuk. Ekkor fordultak a Respeecherhez, akik anyanyelvi beszélők, például Jancsó hangja alapján betanított algoritmussal összeolvasztották a színészek hangját az AI-hangokkal.
Rupal Patel, az amerikai Northeastern Egyetem kommunikációtudománnyal és kommunikációs zavarokkal foglalkozó professzora szerint A brutalistában alkalmazott mesterséges intelligencia a filmekben tetten érhető, hagyományos hangszerkesztés következő evolúciós lépcsője. Azt azonban elismerte, hogy jogosak az AI körüli aggodalmak a technológia jövője és az olyan iparágakra gyakorolt, potenciálisan felforgató hatása miatt, mint amilyen Hollywood.
De miért is baj, ha AI kerül a filmekbe?
Mivel a mesterséges intelligencia és annak generatív változata nagyon változatos formában végezhet el különféle munkálatokat, jogosan merül fel a kérdés, hogy kiválthatja-e az emberek munkáját, és hogy pótolhatja-e egyáltalán az emberi kreativitást. Bedzsula szerint az AI jelenleg nem tudja hozni azt az érzékenységet, amit egy színész meg tud jeleníteni mondjuk egy közeli felvétel esetén, de nem biztos, hogy ez a távolabbi jövőben is így marad.
Louis Heaton, a londoni Metropolitan Egyetem digitális mozi- és tévéfilmgyártás szakának egyetemi adjunktusa szerint az AI használata a filmgyártásban valószínűleg egyre gyakoribb és nyíltabb lesz, különösen az olyan kisebb, de munkaigényes feladatoknál, mint a hátterek létrehozása vagy a tömegjelenetek kimunkálása. Az AI-t azonban Heaton szerint gyakran a tehetséges kreatív grafikusok olcsó kiváltójaként érzékeli a filmipar, ami elveszi tőlük a munkát.
Tavaly és tavalyelőtt több hullámban is szerveződtek sztrájkok az írók, a színészek és a stábtagokat képviselő szakszervezetek soraiban többek között a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt. 2023 októberében a forgatókönyvíróknak sikerült győzelmet aratniuk a stúdiók és az AI felett. Sikerült ugyanis elérniük, hogy ne a stúdiók, hanem a forgatókönyvírók kezében maradjanak az AI-eszközök, és így a főnökeik ne tudják őket lecserélni, viszont a kreatív írói folyamatot segíthesse a mesterséges intelligencia. Kérdés persze, hogy ez mennyi ideig maradhat így, hogy a többi kreatív szakmának sikerül-e hasonló garanciákat elérnie, és hogy a technológia rohamos fejlődésével mi marad a végén az emberi kreativitásból.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
