Ha nem is az öröklét, de az egészségben megélt több évszázados kor genetikai kulcsát az immunreakciókat irányító jelátviteli útvonal aktiválásáért felelős gének jelenthetik – derül ki abból a BioRxiv preprint szerveren megjelent tanulmányból, amely a norvég sarkkutató intézet, a Norsk Polarinstitutt és a Tokiói Egyetem kutatóinak eredményeit ismerteti.

A tudomány jelenlegi állása szerint a Jeges-tengerben és az Atlanti-óceán leghűvösebb régióiban élő grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) a Föld leghosszabb életű gerinces faja. Az ivarérettségüket 100-150 éves korukban elérő ragadozók akár négy-öt évszázadot is élnek. Nemrégiben megírtuk, hogy egy népes nemzetközi kutatócsoport szerint a faj DNS-javító eszközkészlete felelős az extrém élettartamért. Bár az összes eddig vizsgált cápafaj közül a grönlandiaknak van a legnagyobb méretű genomja, ami leginkább kitenné őket az egyebek mellett a rákért is felelős „ugráló és önző gének” hordozta mutációs kockázatoknak, a kutatók szerint a grönlandi cápa evolúciója megtalálta a módját, hogy ellensúlyozza a transzponálható elemek negatív hatásait a DNS stabilitására.

A japán-norvég kutatócsoport egy makkegészséges cápamatuzsálem genomjának 86,5 százalékos szekvenálásával mintegy 37 ezer gént azonosított – írja a New Scientist. (A humángenom-program eredménye szerint az embernél ez a szám 19-20 ezerre tehető, legalábbis a kódoló géneknél.)

Ráadásul más cápafajokhoz képest a grönlandiaknál jóval több gén vesz részt az immunválaszokért felelős NF-κB jelátviteli út aktiválásában, állítják a kutatók, akik szerint mivel ez a mechanizmus alul-, illetve túlműködése bizonyítottan meghatározó a rák kialakulásában, gátolt, elégtelen működése növeli a tumorsejtek ellenállóképességét, segítve a daganatképződést.

A kutatók szerint mivel az immunrendszer túlműködése miatti gyulladásos és rákos folyamatok gyorsítják az öregedést, az NF-κB jelátvitelben részt vevő gének jelentős száma egyértelműen összefüggésbe hozható a grönlandi cápa jelentős élettartamával. A New Scientist azt írja, hogy a legújabb kutatások szerint a tengeri sünök (Mesocentrotus franciscanus) évszázados élethossza szintén erre a genetikai srófra jár.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

„Nem a halhatatlanság titkát fejtettük meg, mi csak bizonyítottuk, mi okozza az öregedést”

Balázs Zsuzsanna tudomány 2023. október 10.

Miközben a fejlett ipari országok egyik legnagyobb problémája a lakosság elöregedése, a tudósok még arra sem tudták a választ, mitől öregszenek az élőlények. A világon elsőként az ELTE kutatóinak sikerült kísérleti úton bizonyítani, hogy az ugráló gének miatt.

A férfiak korábbi halálát magyarázza, hogy az öregedéssel drasztikusan csökken az Y-kromoszómák száma

Vajna Tamás tudomány 2022. július 18.

Genetikusok korábban is összefüggésbe hozták a rövidebb várható élettartamot a sérülékeny Y-kromoszómákkal. Egérkísérletekkel most sikerült bizonyítékot találni a szív- és érrendszeri egészséget befolyásoló mechanizmusra.

Beépített genetikai csodafegyvert találtak a matuzsálemi kort megért emberekben

Qubit.hu tudomány 2021. május 5.

105 és 110 év fölötti olaszok genomját szekvenálta és elemezte egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült: a DNS-helyreállító mechanizmusok és a mutációk ritka előfordulása adhatja a matuzsálemi kor genetikai magyarázatát.