„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
A magyar kutató által fejlesztett intelligens sebészkés az érsebészet után a daganatos sejtek felismerésében is remekel. Lerövidíti a műtéteket és felgyorsítja a diagnosztikát, megkönnyítve ezzel az orvosok és a páciensek életét is.
Az implantátum segítségével egyenesen az agyba juttathatják a kemoterápia hatóanyagát, így jobb hatékonyságot érhetnek el, kevesebb mellékhatással.
A Természettudományi Kutatóközpont gyógyszerkémiai és integratív idegtudományi kutatócsoportjának antitest-jelölési módszere nemcsak a gyors felismerést teszi lehetővé, de a terápiában is új távlatokat nyithat.
Egy új kutatás szerint az úgynevezett Angelina Jolie-gén lehet a felelős azért, hogy más főemlősöknél sokkal hajlamosabbak vagyunk a rákos betegségekre.
Az erszényes ragadozó vadon élő populációja annyira lecsökkent, hogy megváltoztak a szokásai, mondhatni szerencsére, mert így megállt a populációt évtizedek óta tizedelő fertőzés terjedése.
Egy Centrosaurus apertus nevű növényevő dinoszaurusz szárkapocscsontján 76-77 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a rosszindulatú daganat, ez az első eset, hogy dinoszaurusznál sikerült kimutatni az elváltozást.
A rákos sejtek genetikai állománya rendkívül instabil, míg anyagcseréjük eltér az egészséges sejtekétől. Egy új felfedezés rávilágít a folyamatra, amely által egyes specifikus anyagcsere- melléktermékek útját állják a DNS-törések helyreállításának.