A magyar országgyűlés által kedden elfogadott, a hivatalos kommunikáció szerint a Pride betiltását szolgáló, de a valóságban a gyülekezési jog további korlátozásai előtt is ajtót nyitó törvénymódosítás szerint már tüntetőkkel szemben is alkalmazhatnak arcfelismerő rendszereket, miközben ezt a technológiát eleinte Magyarországon is terroristákra és nemzetközi bűnözőkre hivatkozva engedélyezték. Hogy ez milyen veszélyeket rejt magában, és hogy hasonló folyamatok miként zajlottak le Kínában és Oroszországban, arról a 444 írt cikket szerdán.

Az etikai aggályok mellett azonban úgy tűnik, jogilag sincs rendben ez a módosítás. 2024. augusztus 1-én lépett hatályba az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabálya (AI Act), amelynek egyes előírásai és tilalmai fokozatosan válnak kötelező erejűvé – az első adag szabály 2025. február 2-tól érvényes a tagállamokban. Ebben már benne vannak azok a tilalmak, amelyek alapján a rohamtempóban megszavazott magyar Pride-törvény sérti az uniós előírásokat.

Az AI Act kidolgozásában részt vevő Laura Caroli az Euractivnak elmondta, a jogszabály 5. cikkét kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy egyértelműen tiltsa a tagállamoknak az arcfelismerő rendszerekkel való visszaéléseket. Állítása szerint még akkor is jogsértő lenne az arcfelismerés ilyen célú használata, ha Magyarország nemzetbiztonsági okokra hivatkozna, vagy megpróbálná a Pride-ot potenciálisan terrorveszélyt tartogató eseményként beállítani.

A magyar jogrendszerbe is beépített uniós jogszabály több pontja tiltja a most elfogadott törvényben leírt gyakorlatokat, de az 5. cikk (1) h) és (2) pontja a legegyértelműbb. Ezek alapján a valós idejű távoli biometrikus azonosítás (pl. arcfelismerés) a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken (pl. egy Pride-rendezvényen) csak szigorú feltételek mellett engedélyezett bűnüldözési célokból, és csak súlyos bűncselekmények (pl. emberrablás, terrorizmus) esetén alkalmazható.

Azt azonban Caroli is hozzátette, hogy az AI Act szabályainak és tilalmainak betartása a magyar adatvédelmi hatóságok feladata lenne, és ha ők nem hajlandók ezt megtenni, akkor más tagállamoknak kell (és van is lehetőségük) közbeavatkozni. Ez azonban időigényes folyamat, és amíg ezek lezajlanak, a magyar hatóságok végre tudják hajtani az uniós jogszabályt sértő intézkedéseket.