Tizenhét aprócska lábnyom írhatja át a szárazföldi gerincesek kialakulásának történetét

Tizenhét lábnyom írhatja át a szárazföldi gerincesek kialakulásának történetét – írta meg szerdán a Reuters egy friss kutatás alapján, ami több tízmillió évvel korábbra teszi a hüllők megjelenését.

Az őslénykutatók által Ausztrália délkeleti részén felfedezett, 35 centiméteres homokkő táblán megőrződött lábnyomokat három állat vájta egy ősi folyópart iszapjába, közel 355 millió évvel ezelőtt. A lábnyomokat alakjuk, a lábujjak hossza és a karomnyomok alapján nagyobb gyíkra hajazó hüllők hagyhatták hátra.

A lábnyomok arra utalnak, hogy a hüllők 35 millió évvel hamarabb alakulhattak ki az eddig feltételezettnél, és így a szárazföldi gerincesek kezdeti evolúciója sokkal gyorsabban mehetett végbe. „Ezek mind elég radikális megállapítások” – mondta a hírügynökségnek Per Ahlberg, a svédországi Uppsalai Egyetem paleontológusa, valamint a kutatás vezetője. A szakemberek felfedezésükről a Nature folyóiratban számoltak be szerdán, amiket további fosszíliáknak kell majd később megerősítenie.

A lábnyomok alapján az állatok 60-80 centiméter hosszúak lehettek, és a hüllők evolúciójáról meglévő ismereteink szerint ragadozóként élték mindennapjaikat. „A megjelenésükre a gyíkszerű a legjobb tippem, mivel a gyíkok azok a máig élő hüllőcsoport, amik a legjobban megőrizték a hüllők ősi bélyegeit” – mondta Ahlberg.

Az első négylábúak (Tetrapoda) 390-360 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, majd korai evolúciójuk során két ágra váltak szét. Az egyik a kétéltűek (Amphibia) felé, a másik pedig a tojásaikat először szárazföldön lerakó magzatburkosokhoz (Amniota) vezetett. A magzatburkosokból később létrejöttek a hüllőszerűek (Sauropsida) és emlősszerűek (Synapsida), amikből idővel kialakultak a modern hüllők, madarak és emlősök.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: