Az MTA elnökét megdöbbentette az Akadémiát sztálinista intézménynek nevező Schmidt Mária tájékozatlansága

„Ha én egy intézményt, ráadásul egy ilyen hagyományokkal rendelkező nemzeti intézményt akarnék kritizálni, akkor jobban felkészülnék, és tájékozódnék a valós helyzetről” – fogalmazott Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Magyar Hang hetilapnak adott pénteki interjújában arra a kérdésre válaszolva, hogy mit gondol Schmidt Mária az intézményt sztálinistának tituláló állításairól. A kormányközeli történész tájékozatlansága mellett Freund leginkább azon döbbent meg, hogy az MTA bicentenáriumát ünneplő közgyűlés előtti napokban megjelent blogbejegyzésben „számos olyan információ szerepelt az Akadémiáról, illetve az akadémikusokról, amelyek cáfolatát már számtalan formában kommunikáltuk”.

Az MTA elnöke szerint az Orbán-kormánnyal fenntartott viszony kiéleződésében szintén a kölcsönös meg nem értésnek van főszerepe.

„Itt meg kell különböztetnünk az Akadémia szakpolitikai tanácsadó szerepét, amely nem nyilvánosan, hanem minisztériumokon belül működik”, mint mondta, az MTA véleményének súlya van a döntés-előkészítő értekezleteken.

„A nagy horderejű, ennél fogva látványosabb, távlati kérdések terén azonban nem működik ilyen jól az Akadémia és a kormány közötti kommunikáció. Ilyen kérdések megválaszolásában – például az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban – a kormány gyakran előreszalad gyors döntési kényszerre hivatkozva, és nem hallgatja meg a tudós közösség véleményét.”

Freund szerint az MTA ilyenkor jobb híján utólag fejti ki a véleményét a döntéshozók felé, illetve ha „a társadalom széles rétegei” várnak akadémiai állásfoglalást, akkor kritikájukat a média közvetítésével fejtik ki. „Ezt minden esetben próbáljuk úgy tenni, hogy a kormány ne politikai támadásként, hanem építő kritikaként értékelje a lépést. De ez nem mindig sikerül, néha mi is hibázunk” – mondta.

Szerinte az MTA úgy tudja az éppen regnáló politikai vezetés döntéseit optimalizálni, ha közvetlenül kommunikál a kormánnyal, a médián keresztüli kommunikáció erre nem alkalmas. „Ilyenkor a kormány átmegy sündisznóállásba, és mindent elutasít, mondván, a kritikánk pártpolitikai indíttatású, és »a tudósok kormányt akarnak buktatni«. Freund szerint az Akadémia soha nem tett politikai nyilatkozatot.

„A kutatóintézetek elvételét én mindig is elleneztem, annak ellenére, hogy elismertem, voltak a kutatóintézet-hálózat akadémiai felügyeletében problémák. A legnagyobb probléma talán az volt, hogy minden osztály körömszakadtáig védte a tudományterületéhez tartozó kutatóintézetek költségvetését, és ha valamilyen tudománymetriai módszerrel mért teljesítmény alapján próbáltak differenciálni, akkor ezt mindenki támadásnak tekintette. Így a költségvetés leosztása megváltoztathatatlan volt, ami rontotta a hatékonyságot” – mondta Freund a kutatóhálózat törésként megélt elcsatolásáról. Hozzátéve azt is, hogy a HUN-REN megalakítása helyett akadémiai kereteken belül is el lehetett volna végezni a szükséges változtatásokat. „Ugyanúgy működhetett volna a hálózat, mint most, csak elkerültük volna ezt a rengeteg problémát, például az ingatlanok tulajdonjogával kapcsolatban. Nem lett volna ez az óriási, éveken keresztül tartó bizonytalanság”.

* * *

Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás