Brutális mértékű volt tavaly a trópusi erdők pusztulása
A kutatók becslése szerint 2024-ben 67 ezer négyzetkilométer többnyire érintetlen trópusi őserdő tűnt el – tizennyolc futballpálya percenként, nagyjából akkora terület, mint amekkora az Ír Köztársaság, írja cikkében a BBC.
A fő okok között az elsőt az erdőtüzek jelentik, most először előzve meg a mezőgazdasági erdőirtást. Az Amazonast a tavalyi rekord szárazság közepette különösen sújtották a tűzvészek.
Pozitív hírek leginkább Délkelet-Ázsiából érkeztek ott a kormányok erőfesztíései csökkentették az erdőpusztulást.
Sok kutató attól tart, hogy egyes erdők, például az Amazonas bizonyos részei, közeledhetnek a ahhoz a ponthoz, ahonnan már visszafordíthatatlan a pusztulás. „A fordulópont teóriája egyre inkább helytállónak tűnik” – kommentált a BBC-nek Matthew Hansen az adatokat előállító Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója.
Ijesztőnek nevezte a tavalyi adatokat, és figyelmeztetett az esőerdők lehetséges „szavannásodására”, amikor is a trópusi erdők helyén végleg szavanna keletkezik. „Ez egyelőre csak elméleti modell, de az adatok alapján egyre valószínűbb”.
Egy, a múlt héten közzétett tanulmány hasonló módon arra figyelmeztet, hogy az Amazonas jelentős mértékben kipusztulására, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokos szintet. Ez egyrészt e változatos élőhely teljes élővilágát fenyegeti, ugyanakkor komoly következményekkel jár a globális éghajlatra nézve is.
Az Amazonas egészen a közelmúltig több szén-dioxidot (CO2) nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Az erdők elégetése azonban hatalmas mennyiségű CO2-t bocsát ki, ami inkább fokozza a felmelegedést. Eközben 2023-24-ben az Amazonas az eddigi legsúlyosabb aszályt szenvedte el, amelyet az éghajlatváltozás és a természetes felmelegedést okozó El Niño táplált.
A szárazság pedig ideális feltételeket teremtett ahhoz, hogy a mezőgazdasági, érdőirtási céllal gyújtott tüzek kontrollálatlanul terjedjenek a térségben, a legsúlyosabban Brazíliát és Bolíviát sújtva. A kutatók becslése szerint a világ trópusi erdeinek rekordméretű pusztulása összesen 3,1 milliárd tonna bolygónkat felmelegítő gázt szabadított fel. Ez nagyjából megegyezik az Európai Unió kibocsátásával.
A délkelet-ázsiai országok azonban ellenállnak a globális trendnek: Indonéziában például a szárazság ellenére az elsődleges erdőterület zsugorodása 11 százalékkal csökkent 2023-hoz képest. Ehhez először is politikai akarat kellett, majd a kormányok és a helyi közösségek összehangolt cselekvése kellett. Korábban Brazília is produkált hasonló eredményeket, de 2014 óta változott a politikai hozzáállás és azóta romlik a helyzet.
A COP30 globális klímakonferenciára idén novemberben, Brazíliában kerül sor.
* * *
Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: