Csodálatos középkori heretőrt találtak Svédországban

Egy különleges homokszóróra, egy leveseskanálra, ágyúgolyókra, számszeríjvesszőkre és egy különleges heretőrre bukkantak a Gullberg-erődben zajló ásatáson, amely 2014 óta zajlik, és amelyen az eddigiekben több 14. és 17. század közötti épület maradványait is feltárták. Az erőd – eredetileg egy hosszúház fából készült mellvéddel – a 14. században épült, a későbbiekben pedig két kőtoronnyal is megerősítették, a mostani feltárásokra azért került sor, mert a közelében egy új vasúti állomást akarnak építeni.

A leletek közül kiemelkedik a homokszóró, amellyel a dokumentumokról itatták le a felesleges tintát, illetve az a heretőr (más változatban vesetőr vagy töktőr), amelynek a pengéje javarészt elrozsdált, fallikus formájú, göndör nyírből készült változata azonban épségben fennmaradt. A fegyvert ugyanabban a rétegben találták meg, mint a 15. századból származó nyílvesszőket, ezért azt feltételezik, hogy harcban használták.

Fegyver, eszköz, szimbólum

A heretőr a markolaton található két golyóforma miatt kapta a nevét, ezek pedig amellett, hogy dekoratív célokat szolgáltak, stabilabb fogást is biztosítottak, így a széles, levélszerű pengét páncélozott ellenfél ellen is biztonsággal lehetett használni.

A fegyverek amellett, hogy a harctéren is hasznosnak bizonyultak, státuszszimbólumnak is számítottak, de a katonai mellett a civil életben is gyakran használták őket, a későbbiekben hétköznapi használati tárgyként is, erről tanúskodik az is, hogy a néhány fennmaradt tokon helyet szorítottak egy kisebb késnek, villának vagy nyársnak is.

A fegyverforma leginkább Európa északi részén volt elterjedt, a harctéren pedig leginkább lándzsa vagy kard mellett használták kiegészítő fegyverként. A Késblog szerint egyes szakértők úgy vélik, hogy ebből fejlődött ki a svájci tőr, és ez lehetett az SS és az SA alakulatoknál rendszeresített tőr előképe is.

A fegyver Magyarországon is ismert volt, a Magyarságkutató Intézet évkönyve szerint az 1300 és 1600 közötti időszakból maradtak fenn róla ábrázolások, bár a magyar hadseregekben alkalmazott harci kések többsége inkább egyélű volt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: