Fény derült a Plútó kéken tündöklő légkörének titkára
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A NASA New Horizons űrszondája 2015-ben haladt el a 2006-ban törpebolygónak leminősített Plútó mellett, a Földre visszaküldött képek és adatok alapján egyértelművé vált, hogy a Naprendszer egyik legizgalmasabb égitestéről van szó: a kékes színű, ködös légkör alatt vízjég borította krátereket, fagyott nitrogénből álló gleccsereket és 3-4 kilométer magas hegyeket figyeltek meg.
A James Webb űrteleszkóp segítségével most azt is sikerült igazolni, hogy a törpebolygó mintegy 300 kilométer vastag, kéken tündöklő több rétegű légköre páratlan a maga nemében – írja a Live Science.
A Nature Astronomy folyóiratban június elején megjelent tanulmány szerzői már 2017-ben felvázolták elméletüket, amely szerint a nitrogén és metán mellett összetett szerves molekulákat is tartalmazó légkör alapvetően befolyásolja a törpebolygó éghajlati viszonyait. A számítógépes modellek alapján azt sugallták, hogy ezek a részecskék nappal elnyelik a napfényt, éjszaka pedig infravörös energiaként visszabocsátják az űrbe, sokkal hatékonyabban hűtve a légkört, mint azt az üvegházhatású gázok jelenléte magyarázhatná.
A pontos méréseket a James Webb beüzemeléséig a törpebolygó alacsony pályán keringő Charon nevű holdja akadályozta. Az űrteleszkóp infravörös tartományban végzett mérései mostanra azonban tisztázták, hogy a Plútó felső légköre -333 Fahrenheit-fok (-203 Celsius-fok), a korábban gondoltnál legalább 30 fokkal hidegebb, ennek köszönhető a planéta stabilan jeges éghajlata.
A kutatók úgy vélik, hogy a Plútóhoz hasonlóan az összetett szerves molekulák segítették a földi hőmérséklet stabilizálását és ezzel a korai élet kialakulását. Mint a Live Science-nek elmondták: a törpebolygó légkörének további tanulmányozásával új ismereteket szerezhetünk azokról a körülményekről, amelyek a korai Földet élhetővé tették.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Szén-dioxid jelenlétét észlelték a Pluto legnagyobb holdján, a vízjég borította Charonon
A James Webb űrtávcső mérései emellett hidrogén-peroxidot is kimutattak a holdon – az eredmények a kráterek és a napnak való kitettség hatásait tárják fel a tudósoknak.
Kozmikus ütközésben született a Pluto szíve
A világosabb színű régióból rögtön mém lett 2015-ben, amikor a New Horizons űrszonda elhaladt a törpebolygó mellett. Egy friss kutatás szerint a terület bal oldalát egy 700 kilométeres égitest becsapódása hozta létre.
Az élet kialakulására is alkalmas belső óceánt figyeltek meg a Plútón
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.