Egyedülálló betekintést enged az univerzum fejlődésébe a valaha megfigyelt legősibb galaxishalmaz
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
A csillagközi látogatók felszíne így nem eredeti bolygórendszerük körülményeit hordozza, hanem utazásuk történetét, ami paradigmaváltást jelenthet vizsgálatukban.
A Homár-köd fiatal csillaghalmazának központi, legfényesebb pontjáról kiderült, hogy nem is egy, hanem legalább két óriási csillagból áll, amelyek egyenként 60-70-szer masszívabbak a Napunknál.
A James Webb űrtávcső friss eredményei szerint a Trappist-1e akár nitrogénben gazdag légkörrel is rendelkezhet, vagyis a folyékony víz és az élet számára kedvező körülmények létezhetnek a felszínén.
Az égitestet a Voyager 2 sem szúrta ki, a James Webb űrtávcső viszont már több szerencsével járt.
A James Webb felvételei egy 2017-es elmélet feltételezéseit igazolták.
Több olyan földszerű bolygó is keringhet a TRAPPIST-1 rendszerében, amelyek felszínén jelentős mennyiségű víz található. A vörös törpe héttagú bolygórendszere tízszer olyan messze van, mint az Alpha Centauri hármas csillagrendszere a lakhatónak gondolt Proxima b-vel.