Új vizsgálatok igazolják, tényleg voltak emberek a legzordabb jégkorszak idején Észak-Amerikában

A 2021-ben bejelentett, az Egyesült Államokbeli, új-mexikói White Sands Nemzeti Parkban talált lábnyomok új, pontosabb vizsgálata megerősíti, hogy emberek évezredekkel korábban mint gondoltuk, a jégkorszak legkeményebb körülményei között is jártak már Észak-Amerikában, amikor a kontinentális és sarki jégtakarók a legnagyobb kiterjedésűek voltak – ismerteti a Reuters. A lábnyomok pontos kora eddig nem egészen tisztázott kérdés volt.
A kutatók most radiokarbonos kormeghatározás segítségével megállapították, hogy a fosszilizálódott lábnyomok közelében lévő mocsári iszapban és tavi üledékben található szerves anyagok kora 20700 és 22400 év között van. Ez megerősíti a helyszínen talált pollen és magok kora alapján végzett korábbi vizsgálatokat, amelyek szerint a lábnyomok kora 21 ezer és 23 ezer év közötti.

A Homo sapiens körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt Afrikában jelent meg, majd később elterjedt az egész világon. A tudósok úgy vélik, hogy fajunk Ázsiából érkezett Észak-Amerikába, egy földhídon átkelve, amely egykor Szibériát és Alaszkát összekötötte. Korábbi régészeti leletek arra utaltak, hogy az ember körülbelül 16 ezer évvel ezelőtt telepedett le Észak-Amerikában.
Az új-mexikói nyomokat vadászó-gyűjtögető emberek hagyták, akik egy folyó árterén vágtak keresztül, a folyó az Otero-tóba ömlött. A sáros talaj, amelyen átkeltek, tartalmazta olyan növények darabkáit, amelyek ezeken a vizes élőhelyeken nőttek.

A radiokarbonos mérés a szén-14 (¹⁴C) nevű izotóp bomlása alapján határozza meg az organikus anyagok korát. A korábbi kormeghatározások a lábnyomok mellett talált mocsári fű magjait, illetve a magokkal azonos üledékrétegekből származó tűlevelű pollen szemcséit vizsgálták. Egyes tudósok viszont ezeket nem tartották eléggé megbízható jelölőknek a lábnyomok kormeghatározásához. Az új vizsgálatok pontosították a leletek korát, ugyanakkor jobb képet adnak a korabeli tájról is: a területen található számos nyomból tudható, hogy mamutok, óriás földi lajhárok, tevék és farkasok is éltek itt, de meglehet, más nagytestű állatok is.
Fontos, hogy a vizsgált nyomok egy útvonalat jelölnek, nem lakóhelyet. Hogy hová tartottak és honnan jöttek ezek az emberek, az továbbra is nyitott kérdés marad, amelynek megválaszolásához hasonló korú lelőhelyek felfedezésére és feltárására van szükség a régióban, ám eddig ilyeneket nem találtak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: