Száz éven belül szavannák uralják Amazóniát, ha minden így megy tovább
Vészes közelségbe került az az átfordulási pont, amikor az Amazonos medencéjében 55 millió éve kialakult esőerdők ökoszisztémája összeomlik, és akár évtizedek alatt szavannai társulások váltják a mai növényzetet – állítják az Exeteri Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmányban ismertetik legújabb eredményeiket.
A mintegy 6 millió négyzetkilométert borító a növény- és állatfajok több, mint 10 százalékának otthon adó esőerdők a globális szén- és vízkörforgásban betöltött meghatározó szerepük okán a Föld éghajlatszabályozási folyamatainak is kulcselemei. Az Exeteri Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel azt vizsgálták, milyen hatással van az amazóniai ökosztisztémára az antropogén klímaváltozás és a természetrombolás.
A Live Science beszámolója szerint a legjellemzőbb amazonasi erdőterületet reprezentáló „egyoszlopos” modellezés eredményei azt mutatják, hogy az erdőborítás 65 százalékos vesztesége esetén az éves csapadékmennyiség 6-10 százalékos csökkenése jelentheti a fordulópontot. Ez az a küszöbérték, amelyet átlépve a régió éghajlatában és/vagy erdőborításában bekövetkező csekélynek tűnő változások is gyorsítják az átalakulást.
Korábban megírtuk, hogy az ilyen fordulópontok egymással is kölcsönhatnak, így lehetséges például az, hogy az amazóniai esőerdő állapota lényegesen befolyásolhatja a gleccserei miatt a Föld „harmadik pólusának” nevezett Tibeti-fennsík éghajlatát, aminek hótakarója több mint egy évtizede az instabilitás jeleit mutatja
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Már 3000 tűzesetet jegyeztek fel februárban a brazíliai Amazóniában, 67 százalékkal többet az eddigi rekordnál
Hiába csökkent egy év alatt a felére az erdőirtás mértéke az Amazonas-medence brazil részén, a klímaváltozás és az aszály felerősíti az egyre pusztítóbb erdőtüzeket.
Ha így folytatjuk, a vártnál sokkal korábban elérjük az ökológiai összeomláshoz vezető fordulópontokat
Brit ökológusok egy 70 ezer változóval operáló számítógépes modell segítségével vizsgálták az élőhelyeket pusztító stresszfaktorok egymásra hatását.
