Száz éven belül szavannák uralják Amazóniát, ha minden így megy tovább
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Vészes közelségbe került az az átfordulási pont, amikor az Amazonos medencéjében 55 millió éve kialakult esőerdők ökoszisztémája összeomlik, és akár évtizedek alatt szavannai társulások váltják a mai növényzetet – állítják az Exeteri Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmányban ismertetik legújabb eredményeiket.
A mintegy 6 millió négyzetkilométert borító a növény- és állatfajok több, mint 10 százalékának otthon adó esőerdők a globális szén- és vízkörforgásban betöltött meghatározó szerepük okán a Föld éghajlatszabályozási folyamatainak is kulcselemei. Az Exeteri Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel azt vizsgálták, milyen hatással van az amazóniai ökosztisztémára az antropogén klímaváltozás és a természetrombolás.
A Live Science beszámolója szerint a legjellemzőbb amazonasi erdőterületet reprezentáló „egyoszlopos” modellezés eredményei azt mutatják, hogy az erdőborítás 65 százalékos vesztesége esetén az éves csapadékmennyiség 6-10 százalékos csökkenése jelentheti a fordulópontot. Ez az a küszöbérték, amelyet átlépve a régió éghajlatában és/vagy erdőborításában bekövetkező csekélynek tűnő változások is gyorsítják az átalakulást.
Korábban megírtuk, hogy az ilyen fordulópontok egymással is kölcsönhatnak, így lehetséges például az, hogy az amazóniai esőerdő állapota lényegesen befolyásolhatja a gleccserei miatt a Föld „harmadik pólusának” nevezett Tibeti-fennsík éghajlatát, aminek hótakarója több mint egy évtizede az instabilitás jeleit mutatja
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Már 3000 tűzesetet jegyeztek fel februárban a brazíliai Amazóniában, 67 százalékkal többet az eddigi rekordnál
Hiába csökkent egy év alatt a felére az erdőirtás mértéke az Amazonas-medence brazil részén, a klímaváltozás és az aszály felerősíti az egyre pusztítóbb erdőtüzeket.
Ha így folytatjuk, a vártnál sokkal korábban elérjük az ökológiai összeomláshoz vezető fordulópontokat
Brit ökológusok egy 70 ezer változóval operáló számítógépes modell segítségével vizsgálták az élőhelyeket pusztító stresszfaktorok egymásra hatását.