Irtózatos légszennyezést és szinte felfoghatatlan károkat okoztak az erdőtüzek idén Európában. A helyzet Spanyolországban és Portugáliában a legsúlyosabb, az itteni tüzekben az Ibériai-félsziget 1 százaléka égett le, az európai tüzek kétharmadát ebből a térségből jelentették. A Copernicus erdőtűzfigyelő rendszere (Copernicus European Forest Fire Information System, EFFIS) adatai szerint csak Spanyolországban 400 ezer hektárnyi erdőt emésztettek el a lángok.

Az Ibériai-félszigeten összesen 684 ezer hektárnyi erdő égett le mindössze két hét leforgása alatt, a tüzek több természetvédelmi területen is pusztítottak, és a Camino egy szakaszát is le kellett zárni miattuk augusztus közepén. Margarita Robles védelmi miniszter szerint az elmúlt 20 év legsúlyosabb tüzei pusztítanak az országban, a spanyol állami meteorológiai ügynökség, az Aemet szerint az ország nagy részén extrém vagy nagyon magas a további tüzek kitörésének veszélye.

Az oltásban rekordmennyiségű tűzoltó vett részt, a spanyolokon kívül Franciaország, Olaszország, Hollandia, Szlovákia, Németország és Csehország is felajánlotta a segítségét. A tüzek füstje Franciaországot és Angliát is elérte. A spanyol erdőtüzek 17,68 millió tonna szén-dioxidot juttatak elevegőbe, ez a BBC szerint több, mint amennyit Horvátország bocsátott ki 2023-ban. Az európai erdőtüzek az EFFIS adatai szerint összesen 38,68 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki.

Az idei év az EFFIS minden mutatója szerint sokkal rosszabbul alakult erdőtűz-fronton, mint a tavalyi: a szervezet adatai szerint augusztus 27-ig összesen 1025036 hektárnyi erdő égett le (tavaly 222132 hektár), 1868 tűzfészket számoltak össze (tavaly 1185-öt), a már említett 38,68 millió tonnás szén-dioxid kibocsátás az előző évben 11,46 millió tonna volt.

Theodore Keeping, a Readingi Egyetem klímakutatója szerint ez még csak a kezdet: a klímaváltozás miatt Törökországban, Görögországban és Cipruson tízszeresére nőtt az erdőtüzek kockázatának száma, a további felmelegedés és a hőhullámok miatt a helyzet egyre rosszabb lesz. A probléma nem csak regionális jellegű: a tüzek füstje évente 1 milliárd ember egészségét veszélyezteti, az általuk kibocsátott szén-dioxid pedig hozzájárul a további felmelegedéshez is, ami még kedvezőbb körülményeket teremt az újabb tüzek kitöréséhez.